...hogy miért fàj a fejem már reggel óta szakadatlan, mint az esőzuhogàs a havon...?
***
most 2023 márc 2-án félrenyeltem (a nyálamat, de sokat)
még nem fulladtam meg (remélem nem is fogok)
csak köhécselek, meg kicsit sipolok...meg elég furán beszélek, ha...
mindenesetre kicserélném egy kis fejfájásra....azt már megszoktam (ezt még nem)
tegnap későn az M5-ön láttam egy rövidfilmet Kabos Gyuláról
főleg dokumentumokból; újságcikkekből, régi újságfotókból, villám interjukból
ezek közt tűntek föl ismerős arcok
mind Gonda nagybátyám szinész ismerősei
akiket részben igy én is ismertem valaha
rögtön Keleti László tűnt föl,
akit személyesen nem láttam ,(bár Szamócaként bruhaházni rendszeresen hallottam vasárnap délelőttönként , kisgyerekként a Csimbumm cirkuszban. (vele toltak ki mindig és azért bőgött mimózaként de harsányan, meg butácska is volt) - imádtuk
a nagybátyáym valami könyvet vitt neki vagy inkább kapott tőle, mikor egyszer Pesten volt, a hatvanas években, ami hozzám is került , már nem emlékszem pontosan, de arra igen, hogy Illés Bélától volt a Kárpáti rapszódia, mert hogy onnan származunk(?) lKárpátaljáról.. (el kéne már olvasni, bármennyire is kiment a divatból, emiatt)....
később Fenyvessy Évát láttam.hallottam Kabosról beszélni (hiszen partnere is volt (apja) pl a Hyppolit a lakájban...
őt régebben ismertem személyesen. a hatvanas évek vége felé, egy , mellőzött, rossz passzban (már)tán akkor nyugdijazták az Operettből(?) -mindenki őt vigasztalta, Bécsben volt Bársony Rózsika vendégeként, de nálunk is volt nem egyszer-nagyon szerény és panaszkodós volt akkoriban...le volt törve
Bársony Rózsika viszont (a
de háziasszonynak is ragyogó volt
(régi szinházi ismeretsége-jóbarátja nagybátyámnak)
emlékszem, mondta, hogy a mosolyom tiszta Gonda, meg hogy ne válasszam el középen a hajam, mert az előnytelen (mindenkinek, aki nem teljesen szabályos arcú - meg is fogadtam a tanácsát, csak mostanában magától néha középen válik szét a hajam , de már mindegy neki is meg nekem is)
és már senki se él
csak még én a képernyőre és a múltba meredve...
ha először látnám
lecsupaszodva
az ágakat
megrémülnék:
ez a vég!
de mivel
nem igy van,
tudom:
jön a tavasz
és minden halad
az újralombosodás
felé
azt olvastam, hogy hidegben ne tartózkodjanak soká kint akiknek a szivükkel problémájuk van, hát nekem a hideggel biztos van....ugyhogy nem is.... :)
A legelső emlékem róla a szegedi bölcsészkaron volt , hol régi barátnőmet (H. Anit) látogattam meg (ki odakerült tanitani). ott tudtam meg, hogy este Mensáros irodalmi estje lesz (A huszadik század), s mindent elkövettem, hogy beférjek.. ott aztán rengetegen voltunk, még az ablakpárkányokon is ültek, é s ott terelhetett D. T. bennünket, rendező lehetett(?), és engem letegezve, ami akkor nagyon szíven ütött, gondolván, hogy lám MÉG egyetemi társnak nézhet! - pedig MÁR tanár voltam (de szívemben "szabadlelkű" egyetemista is maradhattam(?) Nagyon szimpatikus volt...hogy igy meg is jegyezhettem kedves, finom arcát, a félhosszú hajával... nem sokkal később láttam, méghozzá a makói kultúrházban Pál Isti Radnóti műsorában még pár társával, megrázó volt, ahogy pl az Erőltetett menetet guggolva eldobogták, elskandálták....
Később úgy tudtam, hogy harmad év után abbahagyta a bölcsészkart (francia, magyar szak) de nem azt is elvégezte a közben elkezdett Szinművészeti Főiskolával együtt! (nem lehetett könnyű, de neki igen...(?)
Aztán jött az Angi Vera , egy nagy film, amiben a meghurcolt tanárt játszotta, (a cserbenhagyő Pap Vera oldalán) ugyancsak szimpatikusan, őszinte átéléssel (egy őszintétlen korban...
Jóval később láttam A Madácban, akkor már kislányommal, a Hegedűs a háztetőben Tevjeként... (előtte stílszerűen elvittem lányom a Dohány utcai zsinagóga karzatára, ahol alig 3 évesen még Gonda nagyanyámmal ültünk...)
Aztán hallottam-láttam a Klezmerrel (Fegyával) énekelni - klarinétozni, Makón is a szabadtérin, nomeg egy pozsonyi pikniken... gyönyörűen...
biztos voltak más "találkozásaink" is (bár már sose "személyesek" mint azon a régi bölcsészkari Mensáros esten, ami valahogy belémégett, és mindig láttán felidéződött (később olvastam valamit, hogy épp Mensáros közreműködött valamiképp a főiskolába kerülése körül, ahova egyébként Déry Tibor ajánlotta be, mint a z Őriáscsecsemője bravúros főszereplőjeként - amit sajnos nem láttam)
Ott volt a helye... bár biztos jó franciatanár is lett volna belőle.. (néha énekelt is, franciául sanzont szinpadon)
mert jő ember volt....
Az élet viszont nehézzé, háládatlanná vált, tanárként is, szinészként is mostanában...
Bár márvciusra készülődött vissza a szinpadra...
Nem tudom, miért távozott el, ilyen gyorsan... máshova
az egész ország siratja, mindenki szerette (nem véletlenül)
s 3 gyereke, 8 unokája (siratja, mér nem mesél nekik....),de jó , hogy maradtak utódai, még ha nem is lesznek szinészek....
***
van Cserhalmival egy csodálatos rövidfilmje, (Végtelenben kettő) - Cs. barátját játssza benne, akiről végül kiderül, hogy már nem él, és mégis
Mégis!!!!
hivom a körzeti rendelőt a vezetékesen, most szerencsémre a doktor úr veszi fel... örülök is neki, mert most az elfogyott nootropil felirásán túl lenne kérdésem is, igaz a szokásos
már délután van, de még mindig í(többszörös felkelési kisérlet után) ágyban vagyok
ezt panaszlom.. ezt az örökös álmosságot és fáradtságot
de nincs rá válasz . kielégitő (vashiányos vérszegény nem lehetek - mondja - nem úgy nézek ki)
nem tud mit mondani, minthogy, ha jól esik aludjak, pihenjek :)
nade igy akár fel se keljek(?:)
---
csak az lehet a baj, jövünk rá, hogy felborulat a cirkadian ritmusom, a baglyoskodással... azt kéne rendbe tenni...
