hát már másnap be is szaladtam a hagymaházba, megnézni a kiállitást
ami - meg kell mondani - impozáns volt! (a tv fotók vissza se adtak belőle szinte semmit)
még ebéd előtt mentem be, nem birtam ki...de mivel már dél volt siettem ebédelni, ott egy szeles órácskát töltöttem a parkteraszon (tényleg majd elfújta a szél a teritéket), meg szédültem is - megkávéztam
aztán több időt töltöttem az alkotások kellemes társaságában,
marasztalt a fentről leszüremlő édesbús koncert, L Attilától, mit tarkitott egy gyönyörű Debussy (kiderült azt nem ő játszotta, hanem egy vendég-kislány...)Igazán szép hangja van az Attilának, andalitó, de minden dalt egy kaptafára (erre az édes-búsra)énekel...aztán mikor a turulmadár végszóra kapta az első vastapsot, le is léptem, elég volt, mintha magyar nóták következtek volna
egy árnyas padon folytattam vasárnapi relaxálásom, bele veszve a vasárnap süketségébe, mit aztán ismerőseim felváltottak...jókat beszélgettünk....a padomon (ők a koncertről jöttek, feldobódva)
ja, jut eszemben, a padon, még egyedül ezt pötyögtem
Süket vasárnap délután
csak a szél neszez
az utcákon senki se megy
én is ülök egy padon
nem moccanok,
hallgatok
nincs is kihez szóljak
az emberek elbújtak
élvezik a vasárnapot
csak én unom
de nagyon
holnap hétfő
éljenek a hétköznapok!


















Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése