Erev Ros Hasono 5787

 eljött az 5787 év előestéje, (erev Ros Hasono) amit Szegeden készülök ünnepelni a zsinagógában ünnepi istentiszteleten illetve a diszteremben diszvacsorán.

(voltam vagy kétszer a Bet Orimban is , a Bálint házban..de nekem ott is hiányzott a zsinagóga, meg az ősök emléke, hiába fontosabbak az utódok: lányom, unokám, kikkel itt együtt lehettem, igaz csak másodlagosan, le-lemaradva már az úton is....igen LE maradva)

szóval feltétlen be akartam utazni, Szegedre,  mint tavaly is

de két v három buszt is elszalasztottam... és zuhogott az eső is közben (mégis beértem, lóhalálában)

de kétséges volt, már a buszállomás felé menet elkezdett görcsölni a szivem, befújtam kétszer háromszor a mindig nálam levő Nitromintet

de nem mertem felszállni a még csak csökkenő görcsben a buszra, ami ripsz-ropsz beért volna, még idő előtt, az autópályán,

úgy, hogy nem volt nálam a utazáselleni rosszullétre használatos homeopata szer , a  Cocculine, s ha a két rosszullét összejön, az sok lett volna, igy a patikába mentem a zuhogó esőben a Cocculinéért

meg mondta a patikus, (mielőtt megkérdeztem, hányszor szabad befújni a nitromintet)- hogy jó lenne kardiológushoz menni, mert mindig vannak új s jobb gyógyszerek, már csak ezért is...meg azt is megjegyezte, hogy elegáns vagyok, előadásra megyek-e, nem, mondtam,  a szegedi zsinagógába, újévünk van, a legnagyobb ünnep...

naszóval beértem utolsó percben, és meglepődésemre tele volt szinte a zsina legalábbis minden sorban ültek

 s fehérben pompázott minden.......!

megvolt a pénteki gyertyagyújtás,  fogadás is, rövid beszéd (ezúttal csak felolvasott, a édes és jó új évről..összefüggéseiről)

és szép orgonakísért zsoltárdalok...

majd átvándoroltunk a diszterembe. a diszvacsorára (erről majd külön írok, ha...)