Izgalom és #életamagvetőben. Turi Tímea összefoglalója egy mozgalmas hétről egy mozgalmas őszön:
Egy külföldi szerző érkezése mindig akkora öröm egy kiadó számára, amekkora stressz: és fordítva. A stresszfaktor egyenes arányban növekszik a látogatás örömével. Daniel Kehlmann magyarországi látogatásának pedig különösen örültünk az idén, így különösen sokat aggódtunk is. Vajon nem lesz túl kevés néző? Vagy: beférünk egyáltalán a terembe? Miként készítsük elő, hogy a német író gond nélkül tudjon dedikáltatni a magyar olvasóknak, akiknek a nevében egy csomó mellékjel van és kettősbetű? A CEU auditoriuma végül zsúfolásig megtelt, és Kehlmann olvasói épp olyan együttműködők és kedvesek voltak, mint maga a szerző, Dragomán György kérdései által pedig két író egyenrangú párbeszéde bontakozott ki. A Mozgókép megunhatatlan remekmű, minél többet gondolkozik rajta az ember, annál több rétege bomlik ki. Ünnep volt ez a magyar olvasók számára, és ünnep a kiadó számára is, ilyen lehet működésben – Esterházy Péter szavával – az olvasó országa. És ez csak a kezdet volt a #magvetőesavilág ősze számára, hiszen a PesText és a Margó fesztivál idején is több külföldi szerzőnk érkezik még: alig várjuk, amennyire izgulunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése