2024. szeptember 16., hétfő

makói sanctum

 


Juhász Anna projectje és ötlete ez a sorozat, aminek egy darabját lehozta Tallér Edina Makóra 


a sanctum szó ugyebár szent helyet jelez, szentélyt

s ebben a műsorban ezt  főleg a szülőföldre vonatkoztatják..

igy került össze három szegről-végre makói ember Szentpéteri Csilla, Dragon Zoli, és egy számomra megjegyezhetetlen nevű és eleddig ismeretlen szinész (aki egyébként csak felsirt Makón)


T Edina saját bevallása szerint korábban nem is ismerte őket...

egyébként engem közvetve illetve már igen :)

álltunk a terem küszöbén, én csóválva fejem hogy kevesen vannak, beszédbe elegyedünk, T E be akart mutatkozni, de mondtam én ismerem őt, ő viszont megtudta (D Zolitól, hogy Turi Timi anyukája vagyok.- mondta csillogó szemmel, s hogy üdvözli Timit, mondtam ritkán látom , mondta ő is...)sajnálkozva

***

a "műsor" érdekes volt és érdes is,,, de azért voltak jó és szép mozzanatai..



T E rákérdezett konkrétan is a szent helyekre

a szinésznek ez az elalvás előtti pillanat (ez érdekes, de honnan tudja , hogy a következő pillanatban elalszik?)

Csillának -aki látszatra nagyon nyitott, társasági lény, egyre inkább igénye van az elvonulásra, az egyedüllétre, neki szent helye otthon az alkotóműhelye..



rákérdezett arra is, hogy mi nekik Makó

ekkor mondta a szinész, hogy az első felsírás

Csillának  az első lábnyomok és a hazatérés (ő mindig hazatér!(

D Zolinak meg a szabad játékok (amikor nyaranta bármit csinálhattak)



közben meg eljátszotta Cs első zenedarabját a Legendát , az első szerelméről, nagyon tetszett, de csak addig mig playbacken be nem kapcsolódott a kisérő zenekara, nekem a tiszta zongoraszólam sokkal jobban tetszik...(csak tiszta forrásból - ez érvényes az átiratokra is)



a szinésztől megtudtuk, hogy ő valójában Csanádpalotai s a visszajövés mindig megviseli (de itt szemérmesen elhallgatott...)


T E mégis csak iró és rákérdezett arra is, hogy beszélőpartnerei  az irodalommal hogy állnak:?


szinészünk, előjött egy verssel,  amit úgy választott ki, hogy ott esett le a József Attila kötete, a Hazám volt, felolvasta, igaz állva (De szavalástól ódzkodva) én végig mondtam magamban a verset kivülről,, hiszen gimnáziumi szavalóversenyünkről ismerős még, favoritként, meg ünnepségen is "szavaltam" 

ő az olvasásban is vétett pl         (Hitetlen helyett hirtelent mondott, olvasott,félre,  teljesen értelmetlenül) (...csodára vár, nem elegendőd hogy kitessék, föl kéne szabadulni már!)

de D Z igy is "el volt ájulva" a versmondásától...(persze első sorban  József Attilától, de ez új volt neki vajon?)

szó esett- joggal - az aktualitásról illetve az időtlenségról (ami a magas művészet! sajátja mindig)


CS vel (közösen, neki is) a Maros mindent visz,( s ahogy nekem is) - legyen bár az Atlanti óceán partján, ide húz a szíve...az egész gyerekkor, ide jön ma is haza

és jött a Sirokkója ,  a zenekari arzenállal, sajnos


 A következő kérdés is irodalommal kapcsolatos:

volt- e olyan irodalmi alkotás ami változtatott rajtuk

(Rilkére gondolva tudjuk- Változtasd meg éltedet !- hogy ez az irodalom igazi hivatása-,

de itt is mellément a kérdés...

a válaszokban irodalmi űrt láttam-

Cs mellé is beszélt, Mozartról ,  aki 9 éves korában inditotta el a zenészi úton (de Mozart ugyebár nem író)

D Zoli pedig Szabó István Mephiszto filmjének utolsó filmkockáiról (senki se tud kilépni szakmája bűvköréből, DZ "filmesztéta")

Edinatól viszont megtudtam hogy a bölcsészkari egykori  sportpálya falának hires graffitije "nincs többé magány" Vonneguttól van,  s ezt az olvasásra, a könyvekre kell érteni, az a legfőbb magányoldó...s nekem is kedvenc regényemből idézett még, Salinger Franny és Zooyjából, a kövér kislányt aki mindig s csak ránk  kiváncsi (s hogy csak a magunk mércéjeszámítson)


a szinész viszont félig-meddig magát emlitette, mikor megköszönte neki valaki alaktását, akit ezzel itthon marasztalt ,a Padlás beli Örökre szépek -kel (mint a Révész)


végül az esszenciális mondatokra való felkérés  is félrement

de egyet -már nem tudom, kitől - megjegyeztem

nem a tettekkel , hanem a kiváltott érzésekkel kell nyomot hagyni+


végül Liszt-Paganini  átirat

előtte meg kellett tudnom, hogy a tragikus sorsú Paganini életvidám "mediterrán" természet volt?! Nocsak tényleg nem (igy) tudtam...

ezt se...


ja, és még nem emlitettem de a falon végig vetitették D Zoli fotóit, mert hogy 40 éves korában ezt a fotósde iskolát is kijárta, mert hogy a saját világát akarja látni a fotókon, ami csak az övé...(de letó most a miénk is?) PL a falról ..








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése