KÖNYVHETI BUZGALMAK 2007 JUNIUS 2

 

Könyvhét...

Kisvárosunkban szinte nyoma sincs, már csak az az egy db. könyvsátor sincs kinn az utcán, ami valaha még megvolt. A könyvtárban meg még csak a könyvheti tájékoztató lapkiadványokat se láthatom. Lemondták. Akárcsak az ÉS-t, merthogy állítólag a felmérések szerint senki se olvassa őket. (engem nem kérdeztek meg, vagy senki vagyok...ezek szerint)

Szegeden viszont vannak sátrak. Igaz, itt se tudják a boltban, hogy mi az, hogy monográfia, és kortárs költőnkről sincs fogalmuk...

Kint a sátraknál jobban boldogulok, mert ott minden ki van terítve.

Kapok egy - igaz, kissé  gyűrött, viszont ingyen - példányt az új Könyvpiacból is, amit már rég várok, mert abban írnak a könyvről, amiben az én írásom is benne van, és állitólag írnak benne külön rólam ill. az írásomról. Hm, már látom is, nagyon jókat, idéznek is belőle(m), méghozzá hosszan ; a szerző 2-szer is aláhúzta... mint írja, s pont a befejező gondolatatokat, amik elinditója , egy bizonyos mondat -ami  Kertészre emlékezteti - pedig originálisan anyukámé, aki jóval Kertész előtt mondta már...

A jó kritika jólesik, mert kissé megerősit abban, hogy érdemes, fontos írni tovább, nem kell, hogy legyenek skrupulózusaim, pláne formai kérdésekben, hiszen a tartalom úgyis "kiverekedi" a legmegfelőbb formáját. Ha fontos. És de mennyire fontos! Csak az a fontos, a mondandandó. Azom pedig van, bőséggel.

Lányom bíztat is, (büszke rám - mondja, eddig mindig csak én, őrá, pláne írás terén, mert ő igazán jól ír, s már kiskora óta - az antológia bemutatón, mondják is, amire helyette mentem be, hogy ő egy igazi őstehetség, ez a mostani novellájából i s kitűnik..) hát most érdekes, ő veszi észre, hogy a könyvheti prospektusban  egy lapon szerepelünk egy-egy antológiában...)  Mondja nekem, hogy nosza, rajta, még nem késtem le, s hogy van egy író , aki 60-as éveiben kezdte,s még Nobel dijas is lett...

Na, mondom, én Nobel dijra éppen nem áhítoz(hat)om (Legfeljebb Anyu konkurálhatott volna Nobel díjasokkal - a kritikus fenti analógiája alapján....)  - Viszont van egy csomó történet, amit el akarnék még mesélni, tanulság, amit el szeretnék mondani, írni,  még melőtt meghalok.

Hát igen - mondja lányom - utána már nehezebb lenne.... 

 Jót rötyögünk.

aliz2. :: 2007. jún. 2. 23:24 :: még nincsenek kommentek 
Kategóriák: :: Címkék: iras, konyv