egyszer telefonon engem is a sárkányok felől faggatott Popper Péter, (akkoriban volt egy rádiós telefonálós-beszélgetős műsora, amikor épp megkaptuk végre a vezetékes telefonunkat, ki kellett hát próbálni) , lányommal hosszas, és érdekes beszélgetéseket folytatott, majd velem is, rövidebbet, (és kevésbé érdekeset talán), mindenesetre a nemlétező sárkányokról nem akartam beszélni, hiába kérdezte, mi a véleményem, róluk, nem is értettem, miért fontos ez neki, nekem teljesen érdektelen volt ez a téma, nemlétező sárkányokról nem óhajtottam beszélni, és egész másról szerettem volna inkább - pl, misztikus élményekről, illetve paradox módon mégsem, hiszen arról meg csak hallgatni lehet, és "meg is dicsért" mondván ettől vagyok hiteles... de a sárkányok nem érdekeltek... s lám egész könyvet irt a nemlétező sárkányok barlangjából, mennyi mondanivalója volt... mindenről
kislányommal meg a Mester és Margaritáról folytattak eszmecserét, (amit épp ekkoriban, lehet hogy túlkorán, 10 éves kora körül olvasott, de nem a saját hibájából, hanem mert a zeneiskolai kamarazenekarban épp ennek egy zenei feldolgozását játszották, érdekelte hát, és nem tudta letenni a regényt... ) Popper meg épp a Sátánról azaz Wolandról faggatta, mi lehet a véleménye egy kislánynak róla?, de ő - frappánsul -a goethei mottóval válaszolt, ...Kicsoda vagy tehát? Az erő része, mely Örökké rosszra tör, s örökké jót művel ", aztán a pszichológus -irodalmár érdeklődésére elküldött korai gyerekversei kapcsán, amiket nem csak megismert de elismert, írt-óvott a "siettetés ördögétől" is - amit kissé rossz néven is vettünk tőle, akkor még nem tudtuk, hogy ez az ő egyik fő mondanivalója, többször visszatérő motívum, példázat könyveiben.... ebben a mostaniban is, felhozza - R. Graves Jézus király c. regényéből megidézve -, hogy még Jézus se vette figyelembe, hiszen siettette a megváltást- (Hát valóban... hol is vagyunk még mindig tőle?)
Popper Péter folyton küzdött a sötét oldallal is, miközben a szelleme világítóan ragyogott. Egyik utolsóinterjújában olvastam itt egy blogon, hogy kedvenc mondata a Bibliából ez volt...: "Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és a kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké." ...
Lányom gyerekmegnyilatokozásairól is ezzel mondta a legtöbbet: "Fény van rajta..." illetve kapcsán..."...tudom, hogy ha valahol a világban kigyullad egy kis világosság, az idővel nagyra nő, és egyre jobban fényesedik."
köszönet, ezért is, meg azért is , talán, hogy a sötétség árnyaival is szembenézett (és nézetett) bennünket, még most is... post humus... (ami persze nem kellemes, senkinek... de talán mégis tudomást kell venni róla - egy ilyen világban, ami ennyire összetett (fény-árnyék -s olykor többnek tűnik benne az árnyék...)
de az biztos, hogy a legfontosabb a fény volt a számára , a világosság és a világítás!... Világított.
és persze, - hogy is szokták "ilyenkor" mondani?: " az örök világosság fényeskedjék neki..."
aliz2. :: 2010. jún. 14. 23:30 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: elmelkedes, konyv
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése