az utcákon el lehet bódulni hársfa és egyéb virágillatoktól, a fák egyre zöldebbek, és virágzóbbak, szinte percről percre nőnek, sokasodnak, zöldülnek, és csak úgy robbanásszerűen, és egyszer csak a kérdés, az örök, megfogalmazódik : ki tette ezt...
(aztán jut is eszembe, másodlagosan Kosztolányi Szeptemberi áhitatából ugyanez a kérdés, ki tudja már, hogy onnan jött-e föl nálam másodlagosan, e nagy, ez az örök emberi kérdés, az élet önműködő nagysága előtt:
...Mit
akar tőlem ez a titkos élet?
Ki nyújtja itt e tiszta
kegyeket?
Ki fényesít eget és hegyeket?
Mily pantheizmus
játszik egyre vélem,
hogy századok emlékét visszaélem?
Az
Orion süvegje mért parázsló?
Miért hogy mindent lanyha pára
mos?
Ki tette ezt? Ki volt ez a varázsló?
Miért
csodálkozol, csodálatos?
jaj, csak nehogy elrontsuk! de -szerencsé(nk)re nem tudjuk.. az Élet erősebb, nagyobb és több nálunk!
aliz2. :: 2012. máj. 4. 0:06 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: természet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése