lányom régebben napjában többször is felhivott
aztán már csak reggel (inkább csak smst irt) és este
később fel is "oldtam" a reggeli "bejelentkezés" alól, mikor panaszkodott, hogy annyi dolga van (olyankor főleg) és elfelejt(i).. (ha nincs mire várjak, nem izgulok...)
mostanában van úgy, hogy este is "elfelejt" illetve nem férek bele az idejébe elfoglaltságai közepett
nem látom, nem hallom...
(a videocsettet amúgy se szereti, mellőzi - néha zoomon felbukkan, de inkább elbújik ott is)
azt hiszem, könnyú lesz neki megszokni majd a (végleges) hiányom (szerencséjére)
(biztos nem akar majd telefonálni, mint én anyámnak párszor, jóval a halála után
jaj, csak nehogy majd akkor jusson eszébe, hogy valami fontosat elfelejtett mondani, mikor már késő
persze ez kölcsönös - és rám is vonatkozik. mert onnan már nem biztos , hogy tudok üzenni... illetve nem is szeretnék, nem is zavarnám, mint ahogy most se.. saját hívásokkal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése