nem akarom tovább szedni az antidepresszánst, mert feleslegesnek tartom, mintha túlpörgetne - holott szerintem nem is vagyok depressziós (Pláne major -)
lányóm mint mindig -velem szemben - óva int: azt mondja a kiegyensúlyozottság a cél
el is hiszem, a mindenkori aranyközép, na persze, csak hogy ezek a gyógyszerek csak szélsőségeket ismernek..nem "kiegyensúlyozottságot"
a kiegyensúlyozottság épphogy mi magunk vagyunk, (lennénk), amibe (akibe) nem is jó beavatkozni holmi kemikálékkal! (mit tdja az mennyi a szerotonin meg a dopaminszükségletem?!)
pl tegnap túl aktiv voltam (ebéd után haza se mentem két program miatt-- no este már látszott némi ziláltság a hajamon is).gyógyszerekről meg is feledkeztem!
ma tovább aludtam, még itthon vagyok, pihengetek (majd este elmegyek, tán két koncertre is)
gondoskodom és egyensúlyról, a magam - váltakozó - természete szerint!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése