akkor szakadnak fel a versek
belőlem
mikor félig ébren félig alva
(félig élve félig halva)
fetrengek ágyamba'
s beléjük kapaszkodva
segítenek felkelni
feltápászkodni
s menni
élni
tovább
a hétköznapokat
(mankóim csak)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése