2021. április 15., csütörtök

versidő és -hely

 akkor szakadnak fel a versek

belőlem

mikor félig ébren félig alva

(félig élve félig halva)

fetrengek ágyamba'


s beléjük kapaszkodva


segítenek felkelni

feltápászkodni


s menni

élni

tovább

a hétköznapokat


(mankóim csak)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése