hát az eleje nagyon tetszett, nagyon lekötött, minden mozzanata
a közepén kifejezetten rosszul voltam, fizikailag (majdnem ki is mentem, mint a Táncos a sötétben -ről)
de aztán bent tartott a tehetetlenség, és a végére már jobban,sót jól lettem, de ez nem sokat segített a filmen
még a stáblistát is végignéztem (mennyi résztvevő , mennyi név... őrület)
---
azt hiszem nem bírja a különböző kameraállásokat a szervezetem, meg a hanghatásokat, meg az elveszettségérzést, hogy fogalmam sincs mitől, kiről van szó, csak úgy nagyjából, hangulatilag...
igen, én szeretnék kicsit többet tudni mint a szereplő!
s a végén a valószerűtlenül döbbent tekintete, Irisnek, a lövészárokban, annyira "megcsináltnak" tűnt, )mint ahogy az egész film is tulajdonképpen... talán jobb lett volna nem ennyire aprólékosan kidolgozni a filmes eszközöket, és jobban tekintetbe venni a befogadói igényeket - szó szerint a tisztánlátásra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése