volt egy gyerekkori olvasmányom A lipcsei Tamás-templom karnagya... életrajz Bachról...
A hegedűtanárom (Rátky Pista bácsi ) ajánlotta-adta, (be volt kötve,) és el is olvastam, élvezettel...
De a zene örök...
A szöveg avulhat (végig olvasható volt) (s bár jócskán találtam benne aktuálisat is...pl...."A mai kereszténység sajnos rossz állapotban van...képmutatók, kik csak kifelé szépek, nem állhatnak meg Isten előtt")
a legvégén az Isten dicsőségét hirdető Amen méltón zárta le az egész koncertet
Ilyen szép összhangzást ritkán hallani Ilyen fuvolaszólamokat is , egy lélegzetre (bele is szerettem ebbe a hangszerbe),de egy hegedűszólam is "kitett magáért"
Volt ismerős is a zenekarban, valami régi vonóshangszeren játszott,ismerőseink rokona, akiről legutóbb pár hónapos korában. 1987-ben csináltam képeket, tizenvalahány éves lányommal...(bár már akkor,ott is pedzegette a pianinot)
íme (a különbség)
Az idő halad.
Bach örök.
Érdekes, Aliz: nekem is megvolt "A Tamás-templom karnagya"! (el is olvastam, persze anno).
VálaszTörlésnekem kölcsönben volt; becsületből olvastam el, nem szoktam életrajzokat, de nem bántam meg)
TörlésT. L. Igen, Bach örök
VálaszTörlés