-Jól vagy? - integet élénken s kiált át a kocsiút túloldaláról az én oldalamra kis motorjával szembejövő barátném, elsuhanva mellettem. bár fél lábát lelógatva, leszállásra készen...
Én is visszaintek a biciklimről, s belül bizonytalanul ugyan, de bólintok (jól vagyok(?)
- Akkor jó! Jó egészséget! - kiált át, visszatéve a lábát a pedálra, s robog tovább
- Neked is, - szólok vissza , és közben pedálozok tovább - bágyadtan... az újratámadó hőségben.
(Fenét vagyok jól!)
Vígasztaljon, kedves Aliz, hogy a biciklizés jobb az egészségnek, mint a motorozás! :)
VálaszTörlésaz irás nem arra ment volna ki! (de valóban benne van ez az ellentét is) (szeretek biciklizni, nem cserélném ki motorra, amig tudom hajtani, csak most kicsit puha volt a hátsó gumi - fel is akartam volna pumpáltatni , de elmaradt - s igy jobban elő is kellett dőlnöm, meg némi erőkifejtést alkalmazni:( amúgy nem voltam rosszul h. I. - de jól se...ezért is voltam bizonytalan. De most már túlmagyaráztam:) (nem szeretek a közérzeteimről beszélni, és őjabban folyton belebonyolodok mégis :( már két bejegyzéssel előbb is)
VálaszTörlésPersze, értettem, kedves Aliz, csak kicsit szórakoztam ezzel a "más irányba téréssel", hiszen amúgy csak ismételhettem volna a gondolatodat, melyet számtalanszor magam is átéltem...
TörlésÉn meg sohasem szerettem biciklizni... Gyerekkoroban féltem, hogy elgázolom a szerteszét futkározó kiscsibéket a járdán, az úton...
pedig biciklizni csodás! (persze az én utamba nem jöttek kiscsibék:)
Törlés