no ezeket a fotókat nem ide, hanem a fotóblogomba akartam, de ha már idetolakodtak, akkor ideteszem az ebbe a szövegblogba szánt gondolatot (verskezdeményt)... az analógiát, ami még mielőtt a parkba mentem, tehát e képek készitése előtt jutott eszembe, de persze ez is fák közt az úton....
egy sárga levél zöld lombozatban,
egy fehér hajtincs sötét hajzatban
egy fehér hajtincs sötét hajzatban
ugyanazt jelzi
de nem mondom ki
-----
viszont mindehhez hozzá kell füznöm, hogy alig pihentem pár percet a parki padon, gyönyörködve a fák szépségében s a természet csöndjében, hamar felzavart egy erősen búgó géphang...:
aztán csak néztem
a természet lágy ölében
hogy az elszáradt ágak
hogy hullnak alá
megadva magukat
a gépfürésznek
(olyan búgást rendeztek a fürészekkel, hogy el is kellett menekülnöm a természet látszatnyugalmából
muszáj serénykedni az embernek mindenhol, a gépeivel...
mert a parkokat is restaurálják, ugye....)
Nyesegetik, "művelik"... az ő érdekükben...
VálaszTörléspersfze, ez a konkrét és praktikus (kertészeti) jelentés
Törlésde én egy tágabb összefüggésbe raktam már előbb a sárga leveleket, és igy elég brutális és radikális megoldásnak tűnt a sárgal levelű száraz ágak lefürészelése, nomeng harsány is...
és valahogy (egy másik analógiaként) a hires film cime ugrott az agyamba: "A lovakat lelövik, ugye? "(arra próbáltam utalni halványan...)
de az nem "nyesegetls" volt+ közelebb állt a kivágáshoz!
Törlés