2020. június 24., szerda

maharal avagy mindenki rokona ...








van egy apai monda, ami szerint e hires gólemkészitő prágai rabbi leszármazottai vagyunk, (egyébként nem nagy kunszt; van neki vagy 10000 felderitett...)

ezt akkoriban hallottam féloldalról  Gonda Laci nagybátyámtól, Bécsben,amikor még nem érdekeltek a családfáink....

rá se kérdeztem, félfüllel tudomásul vettem,jé,  jó, rendben, azt se jegyeztem meg, hogy a nagymama (Barber) vagy az nagyapa (Gonda) felmenője-e, sőt azt is évekre elfelejtettem, azaz újólag ki kellett kutatnom,,- pedig azt is akkor modta nagybátyám hogy Guttmanok voltunk eredetileg!

most hogy igy gazdagodott a családfám, ámbár csak anyám anyai ágával, a Bakokkal,kiváncsisságból rámentem a MaHaRal oldalára, és kiderült hogy szegről végről úgy is rokonok vagyunk a Vele:::
"in-lawe"


(egyébként annyira stimmel a doldgod hogy a nyomdász ősök közt is voltak Katzok....)


Prágai MaHaRaL - המהר״ל מפר July Gonda ötödik nagybátyja feleségének 7. nagyapja!




na erre varrjatok gombot anyák, feleségek! :)


(egyébként azt tudtam, hogy Bak őseim személyes munkakapcsolatban álltak a Ma Ha Rallal Prágában, ők nyomtatták a könyveit!....

Na majd utánanézek ennek a hires apai ágnak is.....







dr Barbara Jellinek - orvos

unokája dr Georg Jellineknek

dr Walter Jellinek lánya

Barbara orvos lett (kitérő után)

született 1917-ben, február 23-án, Karlsruhében
meghalt 1997. január 9-én, Hannoverben

orvos, evangelikus

az asszimiláció és szekularizáció tragikus kudarcát példázza -eleinte (?)

öt gyermekből a második, Heidelbergben nő fel, látszólag jól védett környezetben

apja Walter ismert ügyvéd, professzor, rektor Kielben, a heidelbergi egyetemen

a gyerekek szilárd klasszikus és zenei nevelést kaptak, humanista alapokon

Barbara az evangélikus egyházban akart tevékenykedni, tanárként, meg
zenét akart tanulni (magas fokon) (tanult is hegedülni később)

a középiskolát követően 1935-ben ,19 évesen  járt egy felsőfokú iskolába, Sziléziában,
 majd  6 hónapos önkéntes szolgálatra jelentkezett hü németként  Felső-Sziléziába, 
néhány hónapot segédápolóként tevékenykedett, majd elkezdett egy éves egyházi 
nőszolgálati szemináriumot, egy éves berlini szakmai gyakorlat után letette a vizsgát 
1940-ben

egyházi karrierje nem sikerült (nem fogadták be) fel is adta s úgy döntött, hogy
az orvostudományt választja  , mert itt (a beszélj és cselekedj helyett )lehet beszéd
nélkül cselekedni (bár nem árjának ez se tűnt reményteli karriernek)

a vallásos , érzékeny nő "megfordult", vissza, minél idősebb lett, annál inkább
ragaszkodott ... zsidó őseihez...keresztény lenyomat nélkül. Megtanult héberül,
és többször elment Izraelbe, ahol megtalálhatta családja nyomait (?), s azokhoz a
nagyszülőkhoz temetkezett , akik hivatalosan (legtovább) zsidóknak szármithattak ..




erre mondják, vér nem válik vizzé?)
,

.
****
csak emlékeztetőül:

Dédapja: Adolf Jellinek bécsi rabbi,  1820-1893, fontos zsidó, teológus
Fia Georg Jellinek (1851-1911) alkotmányos és nemzetközi ügyvéd volt
,Ernst Troeltschs és Max Webers barátja,
1910-ben, életének végén - az evangélikus hitre. áttért , (halála előtti évben)
felesége Camilla ismert korai fenminista nőjogi harcos volt.
Megkeresztelték gyermekeiket
Fiuk Walter (1855-1955)  Barbara apja szintén hires német lett
állami és közigazgatási ügyvéd, apja utódja a heidelbergi székben
első harcos az első világháborúban,tűzérségnél (Barbara a tűzérség 
védőszentje után lett elnevezve) 

Nem segitett lojalitása sem a nácizmus alatt
... testvére Ottó Jellinek.  a Gestapo rossz bánásmódja  miatt öngyilkos
lett 1943-ban,nővére, Paula gyerekorvos, elmenekült (miután nem 
dolgozhatott szakmájában)     Madridba, (1935)majd Kairóba emigrált, 
egy fiktiv házasság révén... Barbara nagynénje, Dóra Theresienstadtban 
szabadul fel  szovjet katonák által,..1945-ben,----

*****

Barbara 43ban indult a legsúlyosabb nehézségek között (gyerekkori 
visszamaradt betegsége miatt több súlyos műtéten esett át)

végre 51-ben doktorált (közben Margburban is tanult)

asszisztens lett a heidelbergi orvosi klinikán, majd 

55-ben Kelet-Friziába érkezik,befogadják, gyakorlati homeopátiás orvosnak

a szellemi fogyatékos gyermekek iránti  elkötelezettsége  meghatározta hamar 
hivatását és extra szakmai életét...

abban az időben Kelet-Friziában nem voltak intézmények, amelyekben ezeket a 
gyerekeket gondozták volna, többnymyire családokban voltak, elrejtve, 
Barbara kezdeményezésére 1961 április 20-án megalapitották az
Értelmi Fogyatékossággal Élők Szövetségét, egy gyógyitó oktatási napközi 
központot, és egy műhelyt. Következő években kollégiumok, lakócsoportok, 
és közös appartmanok jöttek létre.

A gyermekek korai beavatkozás révén részesültek jókor támogatásban,
óvodáskorúak speciális óvodákba jártak eleinte, majd integrálva 1985.től...
Életmentő intézményeket hoztak létre!
Angliában, Izraelben, Hollandiában csatlakoztak hozzájuk
Jellinek tiszteletbeli elnök volt majdnem 30 évig, 1990-ig.

(különböző kitüntetéseket kapott, méltán)

https://www.ostfriesischelandschaft.de/fileadmin/user_upload/
BIBLIOTHEK/BLO/Jellinek_Barbara.pdf

(Barbara hatod unokatestvérem)


****

fontos!


1986/87-ben Dr. Barbara Jellinek átadta őse, Jellinek örökségének egy részét 
a Heidelbergi Alkalmazott Tudományos Egyetemen. 

Miközben  könyveit az egyetemi könyvtárban tárolták, az egyetem a kézírásos 
dokumentumokat és néhány nyomtatott anyagot átadott az újonnan alapított, 
a németországi zsidóság történetének kutatására szolgáló újonnan létrehozott 
központi archívumnak 1987-ben. 

Ezek a dokumentumok a Jellinek család hagyatékának csak egy kis részét képviselik:
 1963-ban Camilla Jellinek (1860-1940), Georg Jellinek (1851-1911) 
és Walter Jellinek (1885-1955) hagyatékának nagy része bekerült 
a Szövetségi Archívumba. Koblenz (Wolfgang A. Mommsen (érkezési hely)):
 A hagyatékok a német levéltárban (a Szövetségi Levéltár 17. és II. Könyve.
 Boppard a. Rh. 1971 és 1983, 1842, 1843 és 1844. Szám).
 A Jellinek család többi 
hagyatékát a jeruzsálemi egyetemi könyvtárban (Régi Egyetem) és feltehetően
 a Heidelbergi Egyetem Jogi Tanszékén találják.

A B. 2/4 állomány 13 számot tartalmaz, körülbelül 0,07 futóméterrel. 
Rendelését és listáját 1991-ben készítették el.

Eberhard Gönner, 1991. június

2019 nyarán a Szövetségi Levéltár leveleket és jegyzetfüzetet adott át 
a Központi Levéltárnak Adolph Jellinek kapcsán (Zug. 19/09). 
A dokumentumokat elrendezték és rögzítették. A készlet most 18 számot 
tartalmaz, körülbelül 0,08 futóméterrel.

Monika Preuss, 2019. szeptember







2020. június 23., kedd

felfordulás

azt hiszem, felfordult a világ
kifordult sarkaiból

s nem csak egy virus miatt
hiszem ezt

halálok

a minap (azt hiszem szombaton) jobbra fordultam a kapuból a biciklimmel, végre gondoltam elmegyek a régi éttermembe, s mit látok a közeli garázs ajtó tövében



ilyet akkor szoktak  csinálni, ha valaki meghal...

a bácsi aki a nyitott kapuban mindig szorgalmasan dogozott, kerékpárokat javított, beszélgetett közben, barátságosan, sokan voltak nála általában, ...én is egy-kétszer hozzáfordultam valami banális kérdéssel, kedvesen válaszolt...

többé nem fog biciklikkel sem ügyködni, az lehetett az élete, mindig csinálta, jó időben, rossz időben, hétköz- és ünnepnap, járvány előtt járványban....

a kapu belsején gyerekrajzot láttam krétával,,,, azt se látni már.. őt se....akinek készitette, tán az unokája?

csak úgy egyik napról a másikra tűnt el, s lett helyette ez.....


---


aztán vasárnap este belém sajdult egy hir, Bálit György ,Bálint gazda csendben elment....

az ország Bálint gazdája, akit mindenki - s joggal szeretett... mert ő is sugárzott a szeretettől: a föld iránt, a növények, fák, gyümölcsök s az emberek iránt (pedig ez utóbbiak nem is szolgáltak rá annyira az életében, egy időszakban egész biztosan nem!)

egyszer összeszaladtam vele a makói könyvtárban, a polcok mögül bukkant fel, s örömömben -zavaromban hirtelen üdvözöltem is, mint régi jó ismerőst, váltva pár barátságos, mosolygós szót vele---(pedig nem kenyerem a szakmája) de az embersége , a szeretete, ami belőle áradt, igen....)

nem tudtam,hogy zsidó, hát még hogy holokauszt túlélő de valami mély rokonságot éreztem iránta, lehet hogy ezt? nem beszélt róla évekig, évtizedekig, mint ahogy a kor is hallgatott..pedig
elvesztette szinte mindenkijét. aztán is érték megpróbáltatások,  de új életet tudott kezdeni, mosolyogva, tevékenyen, gazdagon...

már nyugdijasknt lett igen népszerű a nevezetes tévémúsorban,az Ablak-ban....tátott szájjal hallgattam-néztem én is, pedig amiről beszélt ,olyan nagyon nem érdekelt, de ahogy mondta, az a szeretet,magávalragadó volt..

most egy ország gyászolja





--

azt a  kerékpárjavitó öregembert  csak a város, egy része, akik ismerték és szerették....

----

anyukám mondta egyszer, hogy a temetéseknél látszik a különbség ki milyen életet élhetett...

--

lányom ágáll amellett (mással kapcsolatban), hogy nem csak a hires emberek, érdemelnek odafigyelést, képeznek értéket

....

igaz is, minden ember értékes, ha teszi a dolgát

csak szivvel-lélekkel tegye

kinek mi a  dolga

akár az oltás....

akár kerékpárjavitás is

---

nyugodjanak békében!

2020. június 22., hétfő

a heidelbergi stolpersteinek története


https://www.rnz.de/nachrichten/heidelberg_artikel,-heidelberger-stolpersteine-die-juedischen-lehrer-mussten-das-hoelderlin-1933-verlassen-_arid,329103.html


Heidelberg óvárosában áll a Hölderlin középiskola

előtte helyezték el a botlató köveket a nemzeti szocialisták diktaturája alatt elbocsájtott majd elhurcolt zsidó tanárok emlékére

közvetve emléke ez annak a 90 középiskolásnak is, akik aláirást gyűjtöttek két tanáruk elbocsátásának megakadályozása érdekében. Hiába, de ez jele a lányok emberségének

1877-ben alapitották az iskolát, ez volt a város első nyilvános lányiskolája, amit középiskola egészített ki. 1927--ben 823 tanulója  és  58 tanárja volt

1933-ban, amikor a nemzetiszocialisták megragadták a hatalmat, az összes zsidó tanárt felmentették a közszolgálatból. Ide tartozott a tanár gyakornok, Doris Baum, Dr. Berta Eisenmann és Margot Meyer. Három hónappal később Helene Preetorius és Dora Busch tanárokat, a híres alkotmányos és nemzetközi ügyvéd, Georg Jellinek lányát is.

A hallgatók aláírást gyűjtöttek számukra - hiába. A zsidó tanár Dr. Eugen Ehrmann nyugdíjba vonult. Ezeket az embereket megalázták és üldözték a következő években.

1934-ben a nemzetiszocialista  Dr. Otto Uebel lett az iskola új igazgatója.1930 óta az NSDAP tagja, 1932 óta a Nemzeti Szocialista Tanárok Egyesületének tagja. 1937-ben az SS tagjává vált, faji tanítást tanított, gyakran az SS iskolai egyenruhájában járt az iskolába. A háború végéig hivatalban maradt.

1936-ban, mint minden más iskolában, létrehozták az "önkéntes munkaügyi szolgálatot", amely 1939-től kötelezővé vált minden 25 év alatti lány és nő számára.
1937-ben a különféle iskolaágakat egyesítették egyetlen lányok középiskolává. Az iskola új nevet kapott. Uebel javaslatai a következők voltak: Liselottenschule, Gudrunschule, Eichendorffschule és Hölderlinschule - ekkor inkább a Gudrunschule-t részesítette előnyben, ahogy Lia Berger írja. De a badeni kulturális és oktatási minisztérium a "Hölderlin Iskolát" választotta.

ugyanebben az évben minden németországi zsidó lányt megtiltottak az iskolába járástól. Néhányuknak el kellett hagynia a Hölderlin iskolát, köztük Dora és Hedwig Basnizki, Leni Blum, Ursula Borchardt, Dorothee és Annelore Braunschweig, Amalie Freund, Martha Hirsch, Liselotte Hochherr, Gerda Koppel, Hertha von Künßberg, Ilse Meyer.

az igazgatót, Uebelt a háború után egy francia internáló táborba küldték, majd később  amerikai fogságba. Betegség miatt végül szabadon engedték és visszatért Heidelbergbe. 1948-ban Uebelt az első tárgyalás főbűnösnek, 1949-ben pedig csak  bűnösnek minősítették. Heidelbergben 1950-ben halt meg.

A zsidó tanulók és tanárok emlékére Lia Berger írja: 

"Iskolám történetének vizsgálata megmutatta, mennyire fontos az osztályon belüli kohézió az összes vallási közösségben, és hogy mindannyian továbbra is különös módon osztozunk Ugyanebben az iskolában vagyunk, ahol jártak, bár ezek a tanulók már hosszú ideje nem járnak az iskolánkban, a történelem részét képezik, és így a történelem részét képezik, mint a Hölderlin középiskolás jelenlegi tanulói. Ez a múlt az iskolánk falaiban, folyosóin és helyiségeiben található, és minden lépéssel kísér minket, ha csak közelebbről nézünk. 
" Az alábbiak vonatkoznak ezekre a hallgatókra:
 "Heidelberg nem felejtett el minket."




nem tudom, mi lett a többiek sorsa, Dóra  szerenccsére megmenekült, és 104 évig élt...

***
https://www.rnz.de/nachrichten/heidelberg_artikel,-heidelberger-stolpersteine-die-juedischen-lehrer-mussten-das-hoelderlin-1933-verlassen-_arid,329103.html

de a heidelbergi zsinagóga előcsarnokban is el vannak helyezve botlatókövek (fényképei), egy falon, függőlegesen




emlékeztetve a nácik által elhurcolt zsidókra


ez Vera Bonsein által létrehozott emlékmű..ki átalakitotta Gunter Demnig megbotlási koncenpcióját a függőlegesre tétellel, a botladozó kőfal 150 heidelbergi emlékkő fotóit tartalmazza, fémkerettel körülvéve, s minthogy  150-nél sokkal több zsidó áldozat volt, ezt egy tükörfelület jelképezi , ami sokszoroz a végtelenségig....


https://www.rnz.de/nachrichten/heidelberg_artikel,-Heidelberg-Heidelberger-Synagoge-praesentiert-Stolpersteinwand-_arid,233536.html


kivárni

Mindennek eljön az ideje.
Semmi sincs hiába!
Van kései aratás is!

Csak tudd kivárni!

dr dora busch (aki megjárta Theresienstadtot)

dorothea clara busch (jellinek)




sz:* 1888 Bécs
h 1992. április (sír: Handschuhsheim temető)
Tanár
Apa: Georg Jellinek (1851-1911)
Anya: született Camilla Jellinek Wertheim (1860-1940)



1911. március 21 .: házasság Dr. Friedrich Busch , pszichiáter (1915-ben halt meg)
1912: Busch Erika lánya született
1913: Busch Gerda lánya született
csap. Filológia a Heidelbergi Egyetemen (tanárképzés)
1922: doktori fokozat (Dr. phil.)
1923: tanári asszisztens a lányok középiskolájában (Plöck)
1933-ig: a lányok középiskolájának tanára (engedték)
1944. január 10 .: deportálják Theresienstadtba
1945. június 21 .: Visszatérés Heidelbergbe
1946: Tanulói tanácsadó az iskolai szolgálatban
1948: nyugdíjba vonult hallgatói tanácsadóként





https://ns-ministerien-bw.de/2016/12/dem-berufsbeamtengesetz-keine-ausdehnende-auslegung-geben-die-entlassung-der-heidelberger-lehrerin-dr-dora-busch-im-juli-1933/


Heidelbergben nőtt fel, ahol apja 1890 óta tanitott az egyetemen
1911-ben feleségül ment az osztrák pszichiater Friedrich Buschoz, aki 1915-ben zászlóalj doktorként elhúnyt, felesége két lányukkal magára maradt, s tanulni kezdett fiatal anyaként Heidelbergben. 1922-ben végzett.

1933.ban zsidó törvényekre hivatkozással elboscsátották (férje érdemeire való tekintet nélkül), nem akartak vele kivételt tenni ,ismételt fellebezések, tanulói  aláirások  ellenére.)

Dóra ezután is Heidelbergben maradt, miután lemondott pontosabban lemondatták iskolájáról, magánórákat tartott lányai oktatásának finanszirozására. 1933 után özvegyként különösen súlyosan sújtotta a nemzeti szocialista elnyomáspolitika, s ő lett a nemzeti szoc deportálási politika számos áldozata közül egy: 1944 januárjában a theresienstadti koncentrácidós táborba vitték. Onnan visszatért Heidelbergbe , miután a Vörös Hadsereg 1945 júniuságban felszabaditotta a tábort (mellesleg: minket is )



1946-48-ig ismét tanitott a heidelbergi Hölderlin gimnáziumban, de 60 éves korában nyugdijba ment feltehetően az elszenvedett rabság következményeként megromlott egészséggel)




de 1992ben halt meg Heidelbergben , 104 éves korában'!

(úgy látszik, ő is erősiti a szabályt, hogy a holokauszt túlélők sokáig élnek, azaz amibe nem haltunk bele, a sok szenvedés, csak megerősit - de azért megmarad a nyoma (nézd csak az arcát...összehasonlitva a fiatalkorival))!)