Nos most megjelent reprezentativ könyve Makóval kapcsolatos cikkeiből, ta
és be is lett mutatva a makói könyvtárban, általa
ami élénken eszembe juttatta, hogy kb 55 éve hasonlóképp vetitett nekünk, a gimiben, művészettörténet óráján...(Mintha ma lett volna?) A dedikáláskor megis emlitettem neki, (mire?), úgy aposztrofált a könyvbe, hogy "egyik legkiválóbb tanitványomnak"....
Bár én is itt élem sokasodó éveimet, meg olvastam is már jónéhány cikkét, korábbi könyvét... hallottam újakat... és -gondolom-találok is a könyvben...
pl -bár tudtam, hogy Makó valamikor sokkal nagyobb és jelentősebb város volt, mint manapság, mégis meglepett, hogy1890-ben számszerűleg az ország első 12 városa közt szerepelt.Nagy épitési fejlesztési lázában azonban észre kellett vennie, hogy hiába, mert agrárváros, és igy a nagyratörő világvárosi tervek szertefoszlottak.
Node.... nem véletlen új szlogenunk: Makó nem csak hagyma...
Itt is most is, milyen jó hallani a kultúra egykori fejezeteiből ezeket a makóinak (is) számitható s ismerős neveket:
Espersit János (ház) révén Juhász Gyula, Móra Ferenc, Vén Emil (azaz Weisz Emilio), Páger Antal (azaz Téni), Ecsődi Ákos, és persze József Attila......
