2014. július 10., csütörtök

Strasshof, 1944, 2014...


Azok a sinek ugyanazok
de most turistabusszal érkezem,
nem marhavagonban
s anyám nem fogja a kezem
a leszálláskor
könnyes a szemem.

Egy gyűröttszirmú,megtépázott
piros pipacs a sinek mellett
megriaszt
égetőn tűz a nap
Kér vizet? - nem
hadd szomjazzam
mint akkor rég
hetven éve
másfél évesen

Kavicsokat rakok
az emlékmű szélére
egyet hazaviszek
anyám sirjára
ki már nincs velem
de hazahozott
hősiesen
Auschwitztól
menekitve meg

Felnőtt a kisgyerek
Megöregedett
Emlékei sincsenek
Csak azok a sinek...
.....
 

Kinek fáj,ami nekem?
Ki tudja,mi fáj nekem?
Fájt-e akkor igy -
nem hiszem.
Most fáj az is,
ami akkor nem.
Hetvenszeresen

5 megjegyzés: