2023. május 15., hétfő

mjakra

  első napokban sétáltunk lányommal - még eufóriában - fagyoskodós hatalmas polgári házunkat felhagyva, távhűtött  újdonsült lakótelepi lakásunk felé, csupa egyforma házzal körbevéve, mikor hirtelen elénk ugrott egy kiskutya (akiktől én fóbiásan félek, mióta megharapott lányom védőnőjéé)

persze a gazdája egyből ránkförmedt....(ó ezek az elfogult kutyatatulajok)

valami olyasmit is mondott, hogy minek jöttünk ide, nem illünk ide,  nem vagyunk "idevalók"...


azóta eltelt évek alatt rájöttem, hogy bizony nem....


(de a kutyákkal már kezdek megbarátkozni! :)


***

 Még hogy nem volt rabszolgaság a történelmi időkben..?

Ezt fejtegette nem rég irodalmi körünk vezetője (fittyet hányva a Tragédia egyiptomi szinének is)

Egy csöppet se győzött meg!


de félretéve a történelmi régmúltat, mi is voltam én a közelmúltban 30 éven át?

pedajgogosz a szó legigazibb értemében. Azaz rabszolga!


***


isten ránk hagyta a világot

neki is csak a teremtés volt érdekes

a hetedik nap megpihent

és úgy maradt -


azóta csak nézi

mivé lett világa


ám sokszor 

el is fordítja

fejét


hogy ne lássa!


***

sose jöttek



 Hányszor feladtam

A legkisebb nehézségekre
hivatkozva ürügyként
Pedig csak ki kellett volna várni
míg kedvezőbb idők jönnek rám
Ámbár
azok sose jöttek....


***

onkéntes számüzetés


 önkéntes számüzetésben élek

itthon, a hazá(m)ban


bár egyszer már száműztek

innen kisgyerekként a halálba


azt hiszem felnőttként

nem jöttem volna vissza


de ragaszkodó tipus lettem

ahhoz is ami nincsen


***



egyetlen anyai hajszál


Anyunak gyönyörű haja volt.

Őszen is - sót.

Volt benne egy nagy hullám  (eredetileg csak az őszült meg, kiemelkedő tincsként)


Mikor meghalt - egyszer a fehér  szekrénye fájdalmas kiürítése közben (milyen rend is volt ott!), megtaláltam a téli sapkáját és benne egyetlen ősz hajszálat!

Sírógörcsöt kaptam attól az egyetlen hajszáltól.

Valószínűleg metonimikusan....


*****

fiatalok-öregek meg a szemránckrém


kijőve a Gloriusból, elhaladok  előtte, hol egy-két asztal már ki van rakva, egynél ül is egy fiatal fiú és lány

a fiú kedvesen kiköszön

megállok, nézegetem, s bevallom, nem emlékszem rá

itt dolgozik - mondja mosolyogva

recepciós? pincér? - találgatom

igazgató  - árulja el a lány

nahát! és ilyen fiatalon? - csodálkozom- és én még sose láttam?

ő engem már 40szer, 60szor

amúgy szemránckrémet használ fiatalitásra - viccel

na én ugyan kenhetném!

***

később látom a lány viszi fel a székpárnákat, itt dolgozhat ő is, aztán meg, jön egy fiú hozzá, biciklin tolva egy kisgyereket - nincs kétség. egy család, 

magának gyereke van már ? ra- bólogat


őrület!



és mindenkin azt látom, hogy milyen magasra nőtt, pedig én mentem össze!

mindenki fiatal? csak én lettem öreg!!!!0


****

 nem-író vagyok, csak rögzítő...remélve örökítő, minden kitalációtól, fikciótól mentes

tán csak az álmaim kivételek

de az is a valóságom


****

elhallgatott történelem, néma múltunk


néha átevickélek a Dunáról, az ismétlések garmadájából az m5-re

az egy kérdés pol műsor ment épp már nagyjából, és megdöbbentem, mert a legkülönbözőbb "szekértáborokból" jöttek is teljes egyetértésben voltak néma múltunk, az elhallgatott történelem tárgykörében

magam is újra rádöbbentem, hogy ennek voltam életem túlnyomó részében kárvallottja

hányszor szólt is rám anyám, hogy ne legyen akkora a szám, hallgassak, mert úgy járok mint apám (Igen,  a fordul még a kocka mondásának van volt egy ilyen olvasata, tanulsága is)

a műsorban csak mellékesen, de mégis csak megjegyezték hogy a holokausztról se volt szabad évekig beszélni

valóban, nyíltan nem

tán igy akarták elérni, hogy felejtsük el---

de hogy is lehetne.. és mellé is fogtak...

arra is emlékszem, amiket nem mondtunk el, nyiltan, tán még jobban

(tán még a külföldi rokonaimat is tanácsos volt elhallgatni, még ha törvényesen is mentek ki)

kettős világban éltünk

volt egy kimondható őszintétlenebb részünk és igen,  ott volt mögötte a lényeg, az elhallgatott, a ki nem mondott

úgyhpgy ne szóljunk most semmit, bár megtehetnénk,  bármit

(mire mit mondott az én bölcs láyom? hogy igen, ma már bármit mondhatunk, de semmi jelentősége)




2 megjegyzés:

  1. "...ma már bármit mondhatunk, de semmi jelentősége" - valóban. Nagyon bölcs lányod van.

    VálaszTörlés
  2. Anyunak hófehér haja volt, mindig tiszta és fényesen puha.

    VálaszTörlés