Látom a megyei lapban a könyvtár asztalán, ritka pillanat: hogy de sokan vannak egy vidéki zsinagógában, azaz Vásárhelyen (a nemrég felújítottban)...:"A holokauszt áldozataira emlékeztek Vásárhelyen" -olvasom a címet.
És a cikk alján a híradást arról, hogy "a zsinagóga udvarán felavatták II. János Pál pápa domborművét"
Aztán utánanéztem, kiderült, hogy nem dombormű, hanem egy emléktábla. (lásd: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=21034 . Valamint: http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=7&article_id=81627 . Innen ez is kiderül: "
"A fekete márvány emléktáblán, melyet a hódmezővásárhelyi zsidó hitközség állíttatott, II. János Pált a remény pápájának, Isten békéje hirdetőjének, a zsidó nép barátjának nevezik. "
és hogy idézve az ünnepségen elhangzott beszédekből: "II. János Pál minden elődjénél többet tett a zsidó-keresztény párbeszéd továbbviteléért"... "Isten és az emberiség elleni bűnnek nevezte az antiszemitizmust és rasszizmust, s ő volt, aki a katolikus egyházfők közül elsőként ellátogatott egy zsidó imaházba, 1986-ban a római zsinagógába"... (Joanna Stempinska, a Lengyel Köztársaság meghatalmazott nagykövete)
"II. János Pál a zsidókat a hitben idősebb testvéreinek nevezte... tanúja volt a fasiszták által elfoglalt Lengyelországban a zsidók tragédiájának, s mivel igaz ember volt, különös fájdalommal érezte át ezt a tragédiát" - (mondta Julius Janusz érsek, apostoli nuncius, Vatikán Állam nagykövete.)
A pápa 2000-ben tett
Yad Vashem-beli látogatását, szavait idézi fel:
"János
Pál nem külső erők elvárásainak tett eleget, hanem saját, mély
benső meggyőződését fejezte ki, amikor arról beszélt, hogy
“nincsenek szavak a holokauszt tragédiájának eléggé erőteljes
elítélésére” és hogy “senki sem tekinthet el attól, ami
történt, senki nem csökkentheti a szörnyűségek mértékét”.
A pápa a holokauszt “mindenüktől – elsősorban emberi
méltóságuktól – megfosztott áldozatainak” tragédiájáról
beszélt és arról, hogy “csak egy istentelen hatalom tervezhette
és válthatta valóra egy nép teljes kiirtását”
[...]
“A katolikus egyház mély szomorúsággal tekint vissza a
gyűlölet, az üldözések és az antiszemitizmus
megnyilvánulásaira, amelyeket keresztények követtek el zsidók
ellen az idők folyamán, bármely helyen. Álláspontom kifejtésére
nem politikai megfontolások vezetnek, hanem a Szentírás szelleme,
amely szeretetet és igazságot sugall. Az egyház elítéli a
rasszizmus és az antiszemitizmus minden megnyilvánulását, mert
azt az Isten minden emberben létező képe megcsúfolásának
tekinti."
Itt, a Yad Vasem múzeumban helyezik el azt a II. János Pál által kézzel írott, Istennek szóló üzenetet, amelyet a pápa vasárnap a Siratófalhoz járulva – a hagyománynak adózva – egy papírlapon a kövek közé rejtett. Az áll benne, hogy a pápa Isten bocsánatát kéri a zsidóknak a történelem folyamán okozott szenvedésekért, amelyekért “mély szomorúságát” fejezi ki, és ígéretet tesz “a szövetség megőrzésére Ábrahám fiaival”.
II. János Pál nagyszerű ember volt! Karizmatikus. Sose mulasztottam el élményszámbamenő húsvéti áldásadásait, azt a pár magyarul kiejtett szót, amikor - legutolsó alkalommal - már nem tudott - bár akart beszélni, s csak legyintett a béke olajágával kezében...
Bár úgy gondolkoznának mások is - mindkét oldalról mint ő!
Ez az emléktábla ennek a reménynek biztató jele.
(Talán az is, hogy a napokban a jeruzsalemi főrabbi az Emih új zsinagógájának felavatásakor a szalagot Rogan Antallal vágták át. És jelen volt az ünnepségen Orbán Viktor, aki a közös fotón, ahol kezet fog a főrabbival, egy - bizonyára ajándékba kapott - zsidó imakönyvet szorongat a másik kezében.)
aliz2. :: 2008. júl. 1. 23:55 :: még nincsenek kommentek :: Címkék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése