azt hittem, ezután, minden nap igy lesz, de nem
bevallom hősiesen: elfáradtam
nem közben, hanem utólag, de eléggé.... fizikailag, azt hiszem lelkileg tett mindenekelőtt jót nekem a levegő....
de arra is szükség van, pláne ha figyelembe is vesszük lélek és test kölcsönös összefüggéseit
most ezekban e hétvégi csöndes napokban pihenek, hideg is van, tegnap esett is, ma is borult, egyelőre nem kivánkozom ki
sőt be se engedek senkit, még az ételfutárt se az ajtónyilásba.... inkább főzök, élvezem az itthoni szabadságot
anyák napja van, vagy mi a szösz?!!!!
éljenek az anyák, nagyanyák, meg a gyerekek, unokák! :)
sőt, azok is éljenek, akik már nem emlékeinkben....
ezt a csokrot anyu festette, emlékszem, a fehér hortenziákat, kézzel....
a hugának készitette (mint mindig mindent elajándékozott) de valahogy elmaradt az átadása... hát igy....
...........
és láss csodát: ebben a pillanatban kisütött a NAP!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése