A FOTÓMŰVÉSZET HAJNALÁN 2012 JUNIUS 2

ámulok a Szépművészeti Múzeumban

tényleg művészi képek előtt, a fotóművészet hajnalán

művészibb, mint a későbbiek

igaz, még nem az ami, a fotó nem fotóra, hanem egy másik (régibb, bejáratottabb) művészeti ágra akar hasonlítani, nevezetesen a festészetre ( a pictoralizmus elnevezés is erre utal)

Emersontól olvasom a falon, elgondolkodva:a valóság valamennyi részlete metsző élességgel adható vissza a fotón, és épp ez a hátránya is egyben... művészi szempontból.

a művészet ugyanis - ahogy Arany is monda - nem a rész szerint igazat adja vissza, hanem ami egészben az

vagy ahogy József Attila, az igazat akarja mondatni, nem csak a valódit...

a pictoralizmus festőien fotóz, akár az impresszionisták: tájképek, csendéletek, portrék

aztán előjönnek egy újabb korszakban a fotók igazi sajátosságai a 

dokumentum jelleg ("a fotók nézzenek ki úgy mint a fényképek" igényt megvalósitva)- egészen az  új tárgyilagosság új látásmódjáig

aztán látok egy filmet , mozgófotókból:, szójátékos, anagrammás cimmel: ANEMIC CINEMA - a mozgó spirálok majdnem beszippantanak, kóvályogva hagyom el a fotócellán keresztül a kiállitó termeket...

a muzeumshopba lépve, veszek egy noteszt meg egy tükröt a plakát különleges képével. ("neve, ha van csak árúvédjegy"…)

KÖNYVHETI BUZGALMAK 2007 JUNIUS 2

 

Könyvhét...

Kisvárosunkban szinte nyoma sincs, már csak az az egy db. könyvsátor sincs kinn az utcán, ami valaha még megvolt. A könyvtárban meg még csak a könyvheti tájékoztató lapkiadványokat se láthatom. Lemondták. Akárcsak az ÉS-t, merthogy állítólag a felmérések szerint senki se olvassa őket. (engem nem kérdeztek meg, vagy senki vagyok...ezek szerint)

Szegeden viszont vannak sátrak. Igaz, itt se tudják a boltban, hogy mi az, hogy monográfia, és kortárs költőnkről sincs fogalmuk...

Kint a sátraknál jobban boldogulok, mert ott minden ki van terítve.

Kapok egy - igaz, kissé  gyűrött, viszont ingyen - példányt az új Könyvpiacból is, amit már rég várok, mert abban írnak a könyvről, amiben az én írásom is benne van, és állitólag írnak benne külön rólam ill. az írásomról. Hm, már látom is, nagyon jókat, idéznek is belőle(m), méghozzá hosszan ; a szerző 2-szer is aláhúzta... mint írja, s pont a befejező gondolatatokat, amik elinditója , egy bizonyos mondat -ami  Kertészre emlékezteti - pedig originálisan anyukámé, aki jóval Kertész előtt mondta már...

A jó kritika jólesik, mert kissé megerősit abban, hogy érdemes, fontos írni tovább, nem kell, hogy legyenek skrupulózusaim, pláne formai kérdésekben, hiszen a tartalom úgyis "kiverekedi" a legmegfelőbb formáját. Ha fontos. És de mennyire fontos! Csak az a fontos, a mondandandó. Azom pedig van, bőséggel.

Lányom bíztat is, (büszke rám - mondja, eddig mindig csak én, őrá, pláne írás terén, mert ő igazán jól ír, s már kiskora óta - az antológia bemutatón, mondják is, amire helyette mentem be, hogy ő egy igazi őstehetség, ez a mostani novellájából i s kitűnik..) hát most érdekes, ő veszi észre, hogy a könyvheti prospektusban  egy lapon szerepelünk egy-egy antológiában...)  Mondja nekem, hogy nosza, rajta, még nem késtem le, s hogy van egy író , aki 60-as éveiben kezdte,s még Nobel dijas is lett...

Na, mondom, én Nobel dijra éppen nem áhítoz(hat)om (Legfeljebb Anyu konkurálhatott volna Nobel díjasokkal - a kritikus fenti analógiája alapján....)  - Viszont van egy csomó történet, amit el akarnék még mesélni, tanulság, amit el szeretnék mondani, írni,  még melőtt meghalok.

Hát igen - mondja lányom - utána már nehezebb lenne.... 

 Jót rötyögünk.

aliz2. :: 2007. jún. 2. 23:24 :: még nincsenek kommentek 
Kategóriák: :: Címkék: iras, konyv

Anita hangversenye

 május 7

Biró Anita összes volt és mostani tanitványával koncertezett a ref templomban

igazán nagy élmény volt , nem csak zeneileg, emberileg is látni, hallani ezt a harmóniát ami összekötötte őket

először kissé kényelmetlenül ültem,,

szomszédom B. S le is fotüzott látatlanban szokása szerint:

 s alig láttam (szerencsre hallottam/), 

de egyszer pont mellettem állt meg Anita hegedüstúl, térhatásban játszott Vivaldit, szemben vele, Bogi, (B.S: unokahúga) akit már pár hónaposan is láttam anyja ölében koncertet hallgatni áhitattal.. most Pesten zenetanár ő is

később felmerészkedtem a karzatra

Anita és a gyerekek egy töredéke, köszöni a tapsot...

****

vannak gyönyörű hangfelvételeim, csak egyelőre nem tudom hogy feltenni!

hullámzom

 hullámzom

mint a tenger

csak azt nem értem

hogy lehet

több hullámvölgyem

mint hegyem

MAJD 2008 JUNIUS 1

 

tegnapi dátummal mai bejegyzés...

ráadásul kellemes meglepetéssel, ugyanis azt hittem, a "minden napra egy... mese blogbejegyzés" -alapelvem ezúttal csorbulni fog; u. i. tegnap este olyan elemi ólmos fáradtság-álmosság tört rám, miután pár órás szegedi (a nyárvégi esküvői előkészületekkel kapcsolatos) bentlét után hazajöttünk, hogy vacsorakészítés után estem az ágyba. Üresen hagyva e "bejegyzés szerkesztése" rovatot úgy 3/4 10 körül, aztán lányom szólt a számítógép elől - ő az államvizsgájára is készül (nem csak az esküvőjére), hogy mit csináljon az itthagyott "üres bejegyzés" oldallal, mondom, x-elje ki nyugodtan, alszom... S aztán reggel látom, van ez az oldal is, egy órával későbbi dátummal, sőt címmel is ellátva: "majd..." Jó, izgalmas, sok lehetőséget rejtegető cím, ezért itthagyom, bár nem én írtam, és lehet, hogy nem is lesz összefüggésben vele az, amit most írok - . Csak annyi legfeljebb, hogy "majd" írtam. Ez a majd most van: június 2-án reggel 7-kor. Bár -sajnos megint fejfájással, de 3/4 7-kor ébredtem, igaz, tűző napra... Lehet, hogy kezdek visszaállni valóban egy normálisabb, "természetesebb" időbeosztásra?

ma indul ez a Goldenblog (2008) verseny

lehet, hogy majd benevezem ezt blogomat komplex (esetleg a www.akkorsmost.blogspot.com -t is más (kultúr?) (napló)kategóriába) - kíváncsi lennék... utálom ezt a szót, de "a megmérettetésre"... bár túl nagy jelentőséget nem tulajdonítanék neki. Viszont mikor még elkezdtem "blogolni" (májusban múlt egy éve már!), fel se nagyon merült bennem a visszajelzés(ek) fontossága, azóta - észrevettem - örülök a magasnak mondható olvasottságnak, a kommenteknek is (többnyire); ha meg magát az írást dicsérik, ha meg kiderül, hogy másoknak (is)örömöt lehet vele okozni, az külön dejó! És remélem nemcsak a hiúságom örül ilyenkor. Hanem valami humánus hasznosságérzetfelé mocorog bennem... Meg az a tudat, hogy "nem vagyunk külön sziget"... még az előtt a bizonyos 

harangszó előtt...

A leírt szó is megtalálhatja azokat, kikben visszhangot kelthet.

"majd" látom... korteshadjáratot biztos nem fogok indítani, arra se kérek senkit, hogy "szavazz rám" - na ettől a szlogentől tényleg a hideg ráz(na) ki! eddig is többnyire a véletlenre bíztam, ki olvas. Hiszen tudjuk, úgyis, "nincsenek véletlenek", s erőszakkal nem kell beleavatkozni a sorsba, még blogunk sorsába se, persze...:)

aliz2. :: 2008. jún. 1. 23:45 :: 4 komment :: Címkék: blog, blogiras, kapcsolatok

hiányok

 május 14

Bemegyek a Hagymaház aulájába.

Egyből rámtámadnak: mit akarok?

Mit is? Legelőször is egy kicsit megpihenni. A kinti fullasztó kánikulából.

Már ha meglen az asztal a fotelokkal, kanapéval...

de a grafikai kiállítás miatt kivitték, pedig tátongó az űr a helyén.

Ha le akarok ülni, menjek át a Kávéházba - szól a "szívélyes" felszólítás.

Hm..azt nem szeretem újabban.

Miért?

Hát mert nincs kint a teraszon asztal - talán egy-kettő

Hát mert nincs látogatottság!

Hát pont azért nincs!

(Kimenve odapislantottam, egyetlen asztal volt felállítva, körülötte négy vendég - de amúgy teljesen üres a terasz, jobban modva romhalmaz

Bravó!

Egy vendéggel (velem) biztos kevesebbjük lett.

Leülök hát az utcán pár lépésre levü süti sarok ernyője alá

igaz, itt is csak én - de én legalább igen! :)

TESZTELGETÉS 2009 JUNIUS 1

 

itt ülök (na nem éppen csillámló sziklafalon) , hanem a számítógép előtt, pontosabban nem is ülök, hanem rostokolok, mert csak fejhallgatóval tudom hallgatni az mp3ra vett előadásokat a media playeren, azokat amiken nem voltam jelen a Szintézis Szabadegyetem-i hétvégeken - szerencsére nincs belőlük sok, főleg pár korai reggeli óra - késés miatt, egyedül az első nap nem tudtam elmenni (azt már pótoltam) és december közepén egyik nap se - pedig egy sarkalatos téma volt akkor napirenden (pszi-kutatások), most azt pótolnám, de olyan zajos a felvétel, hogy eléggé megvisel, hiába érdekel(ne) a téma, úgy kell kiszűrni

közben ellenőriztem a kapott kulccsal a személyiségtipus felmérő tesztem, - mert sajna épp azon se voltam ott - ez "elszórakoztatott" - kire lenne az ember kiváncsibb, ha őszinte, mint magára... persze, sokkal okosabb magam felől a teszt tükrében se lettem, hiszen a válaszokat is - akármilyen rafináltan voltak összeállitva a kérdések - én adtam...

az előbb a kommentjeimben épp arra válaszolgattam, hogy -leleepleztek:-ellentmondásos vagyok, (látszólag?) egymásnak ellentmondó bejegyzésem alapján:) (lásd: http://lineas.freeblog.hu/archives/2009/05/29/savuoti_virrasztas/ ill.

http://lineas.freeblog.hu/archives/2009/05/28/hol_vagyok_otthon/ után írt kommenteket!

hát akkor nézzük, lepleződjünk tovább; milyen vagyok még: úgyis elblicceltem annak idején az ilyen jellegű blogközösségi körfeladatokat

hát, mitagadás "az ezotéria területére sorolható jelenségekbe vetett hit mértéke inkább "kritikátlanul hiszékeny", mint "végletesen szkeptikus"... (a 8-40-es skálából a 31, közelebb van a hiszékenység felső határához - de maradjunk jelző nélkül, vagy mondjuk inkább "hiszékeny"? esetleg: "elég" hiszékeny, bár nem tetszik a szó! annál is inkább, mert többnyire azt "hiszem" el, amiről tapasztalatom van!méghozzá előzetes!

 annak viszont örülök (pedig lehet, hogy manapság nem kéne!), hogy abszolút nem vagyok se agresszív se viszálykodó" (talán szinte kórosan nem! - ez már lehet, hogy önveszélyes?)

kontroll szempontjából (belső-külső, illetve interperszonális) szempontból is teljesen kiegyensúlyozott a képlet. - ahogy én tudom értelmezni a számarányokat.

Viszont a "szorongási" teszt nagyon magas értéket mutat! (na most ezért is szoronghatok?! :(  

 A spirituális beállítottság mértéke szerint pedig a legfelső csoportban , igaz, annak azért az alján állhatok: (25-30-as skálán a 26-ommal), de olyan szép az értékelési szöveg, és útmutató, hogy idebiggyesztem (miért jó ez?):

"Ön egy igazi spirituális ember! Életét a magasabb szempontok vezérlik, képes észrevenni a másokban és a dolgokban rejlő mélyebb tartalmat is. Tartsa meg ezt a szép szokását, éljen mindig boldogabban maga és mások örömére!",

(így legyen! :)

aliz2. :: 2009. jún. 1. 14:00 ::