sirkő

ma  volt unokabátyám sirkőavatása Montreál valamelyik temetőjében, azt se tudom melyikben, pedig még ott van eltemetve két nagybátyám és két nagynéném is....

de úgyse megyek már ki Kanadába, így a temetőbe sem...

ugyanigy nem tudok kimenni Mamaja amsterdami temetőjébe, se Laci bátyámhoz Sidney be....

apámhoz igy se, úgy se, mert azt se tudom, hol ölték meg, sőt az ő apjához se ,mert a Kozma utcai dzsungelben nem sikerült még  megtalálnom a sirját, hiába van meg a helyrajzi száma


de azt hiszem csak a testűk pihen ott

remélem, a lelkük nincs föld alatt, hanem szabadon van, körülöttünk, beleolvadva a mindenségbe és valami módon a tudatosságot megőrizve, ha némiképp feloldódva is....

remélem senki sem semmisül meg teljesen - csak ebben a dimenzióban nem tudjuk érzékelni (vagy csak nagyon ritkán, kivételes állapotban)

szeretném hinni....


december 1

(fél)élet?

félig élek

nincs régen
mosógépem
azaz elromlott
s maradt rossz

redőnyeim félig
lehúzva
leszakadva

kábelekbe
botladozom
jó hogy közeliek a falak
azokba kapaszkodom
egyensúlyom oda

képeim falak alján
töredeznek s nem rajtuk
feltornyozott könyveimbe
botlok, polcaimon el
nem férnek

hát élet így ez?
ha csak fél is..

az
akárhogy is van
el nem veszitek
semmit


NOVEMBER 20. 14.

úszni

holnap úszásbemutató lesz unokám ovis csoportjának  (már azoknak akik úszni járnak, unokám persze hogy igen)

már előre izgulok

hogy türtőztessem magam, mikor a viz alá bukik (pedig ő nagy örömmel újságolta hogy tud viz alatt úszni, mert a sapkája fenntartja :)

én kisebb koromban úsztam egyedül a Marosban, s persze a viz alatt...

de hát az ember mégis csak jobban félti az unokáját mint saját magát, pláne kiskorban... a kisembernek nincs veszélyérzete legalább is nekem nem volt,csodabátor voltam sőt vakmerő

de az jó, hogy az unokám megtanul úszni, fontos a vizbiztonság

nov 20

****

négyen is néztük az unokám uszástudományát a bemutató órán

egy anya egy apa és két mama

örült nekünk ő is

és főleg az ügyességének

s hányszor lebukott a viz alá, többet volt alatta mint fölötte szinte, de háton is ú
szott, és egykét tempót mellen

közbeközbe mosolyogva kikacsintott rénk, bősz drukkereire....




november 21

nagyapám ballépése

nagyapa hova is gondolhatott, méghogy nem akar teher lenni a családján....

hiszen éppenhogy ezzel a (négy évig latolgatott s mégis csak meggondolatlan) tettével esett szét a család....

apám le se doktorált (pedig megvolt a végbizonyitánya...hiányzott 200 korona...). elment dolgozni, díjnoknak, az ország különböző pontjaira (így került Makóra is)

Öccse kimaradt a sziniiskolból (nem tudták tovább fizetni a tandijat), táncolni kezdett, nagyrészt külföldön

Nagymama? taníthatott énekelni? zongorázni? nem tudom...elég gyakorlatian volt...s már nem is olyan fiatal

Mindenképp nehéz élet várt rájuk

S még az életbiztositást sem kaphatták meg(ezt egyébként nagyapának - jogász lévén - különösen tudnia kellett volna)

Az egykori szabadkőművestársak segítették őket....most jutott tudomásomra, hogy azt is betiltották 19-ben- még egy kihúzott szék nagyapám alól...És az elhatalmasodó betegségei... Alig tudott járni, látni...Tragikus életsors volt az övé

És mosolygott előtte való nap, amikor kisebb fia kért tőle egy pengőt, s csak 5 pengőst tudott adni, s mondta, váltsa fel majd másnap és adja vissza a   4 pengőt.....

Másnap? hm ..már nem állt volna módjában visszavenni a  4 pengőt.....


nov 15   6

fatális

nagy várakozással tekintek  A létezés eufóriája c. film elé

hogy is táncolhat egy  90valahány éves hölgy, mikor én tizenvalahánnyal fiatalabban alig tudok mozdulni reggelente, s később is igen csak szédelegve

őszintén kíváncsi vagyok

és arra is, hogy tud beszélni fahidi Éva  az elmondhatatlanról

("megrendeltem" e többszörösösen dijazott dokumentumfilmet Makóra Mindössze egyszer vetítik le)

Pesten nem tudtam jegyet szerezni a  Vigszsinház élő elóadására (majd csak dec 10től áruljak a későbbiekre)

két óra múlva okosabb leszek



1 óra


hát nem lettem okosabb

fatális dolog történt, elromlott a vetitőgép

visszaadták a pénzt

de nekem nem pénz kell, hanem a film !

rossz memóriával nem irunk memoárt

de tárcákat, portrékat lehet...

vicces ember ez a Radnóti...de nagyon vicces

nem ir memoárt , de tárcái, busásan portréi pótolják azt

azt mondja rossz a memóriája, hogy is írhatna memoárt (jó kis szóvicc ez is)....

nomeg nem tekinti lezártnak az életművét, vannak még tervei...

a könyvbemutatón (megint élő közvetítésben láthattam) még meg is toldotta anekdotáit egy párral....

arra nagyon vigyázott , hogy csak olyanokról írt írásai kerüljenek a könyvbe, akik már nem élnek....
s arra is hogy jót is rosszat is megírjon róluk (a rosszak jobban is hangzanak szerinte, irodalmibbak)

mindenesere igyekezett méltányos lenni....

én jót szórakoztam...történetein

és milyen remekül adta elő !

érdekes olvasmány lehet!

nov 25

brutus midenekelőtt

Máté Gábor szinházi naplójában olvasom a  brutusi szerepviaskodásai közepette azt a részt, amikor a kórházban látogatja végállapotban levő anyját  - s sejti, hogy utóljára.  Nem birja elviselni a haldoklók látványát. Menekül.  (kicsit emlékeztetve Simone de Beauvoir Szelid halál c.könyvére)

De milyen rémes a szinész élet, hogy aznap is,s anyja halála napján is, főleg Brutus!

nov. 26.