A bonyhádi jóhírű kereskedő család tagja gazdasági pályára készült: a bajai kereskedelmi középiskolában tanult. Az érettségi vizsga után apja bonyhádi ruhaboltjában sajátította el az üzleti élet gyakorlati követelményeit.
Az 1944. évi fajüldöző törvények megpecsételték a Bárány család sorsát; a munkaszolgálatból hazaérkező Bárány Ernő a családtagjainak a pusztulásáról értesült. Ekkor átvette apja üzletének a vezetését, és lelkesen bekapcsolódott a demokratikus átalakítást előkészítő helyi Nemzeti Bizottság munkájába. A szakértelemmel és szolgálatkészséggel vezetett ruhaboltot néhány év múlva államosították. Bárány Ernőt a Ruházati Kisipari Termelőszövetkezet textilboltjában alkalmazták, 1953-ban pedig boltvezetőnek nevezték ki.
A szakmaszeretet mellett közismert volt az irodalom és a művészet iránti érdeklődése. Elsősorban a dráma műfaja és a színművészet foglalkoztatta, pontosabban az irodalmi alkotások népszerűsítése, bemutatása, „kirakata" és „eladása", azaz rendezése. A helyi műkedvelő színjátszást újra fellendítette, és új rendezői megoldásaival gazdagította. Az első közönségsikert 1937-ben aratta, amikor szabadtéri színpadon megrendezte Kálmán Imre Marica grófnő című nagyoperettjét. 1946-ban országosan figyelmet érdemlő rendezői feladatra vállalkozott: műkedvelőkkel bemutatta Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. Kamarajellegű rendezői megoldása színháztörténeti ritkaság. A legnagyobb közönségsikert Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának a rendezésével aratta. A szabadtéri előadássorozatban az énekesek, a karakterszínészek, a zenekar - kórus- tánckar, valamint a kosztümök és a díszletek harmóniáját fokozta juhnyáj terelésével, lovashuszárokkal, sőt boszorkányröptetéssel.
Bárány Ernő 1956 decemberében a családjával elhagyta Bonyhádot és Magyarországot. Bécs és Salzburg átmeneti táborai után 1957-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le New York - Brooklynban egy reklámcégnél dolgozott haláláig.
Forrás: Blau, Leslie: Bonyhád - A Desroyed Community - The Jews of Bonyhád, Hungary (New York, 1994), Blau László: A bonyhádi zsidóság sorsa 1945-től 1956-ig és 1956 után az USA-ban (In: A Völgység ezeregyszáz éve a kultúra és az életmód változásainak tükrében, Bonyhád, 1996).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése