DÉDAPÁM BONYHÁDI ROKONAI

 A bonyhádi testvéreket szeretném ismermi illetve felmeNőket (a szegedi Salamon leszármazottait , én is egyikükként - ismerem)

A családfa ezen ága fantasztikus és nagyon jól dokumentált, ráadásul a legkorábbi magyarországi zsidó összeírások igazi kincsesbányát jelentenek az Ön ükapjára és felmenőire nézve.

1. A legkorábbi felmenők (Az ükapa szülei és testvére)

Az 1848-as országos zsidó összeírás bonyhádi ívei alapján pontosan látszik, honnan ered a család, és ki állt a családfa tetején:

• Az ükapja szülei (Salamon nagyszülei): Bárány Simon és felesége, Sára. Ők a 18. század legvégén / 19. század elején születtek, és ők teremtették meg a Bárány család alapjait Bonyhádon.
• Az ükapja: Bárány Mózes (született: 1819 körül Bonyhádon). Foglalkozása szerint „rőfös és divatáru-kereskedő” volt.
• Mózes testvére (Salamon nagybátyja): Bárány Ábrahám (született: 1821 körül). Ő szintén kereskedő volt Bonyhádon, és az ő ága az, amelyik a leginkább összefonódott a helyi Blau és Krausz családokkal.
2. Bárány Salamon bonyhádi testvérei (Az Ön dédnagybátyjai és dédnénjei)
Bárány Mózes és Guttmann Leonóra házasságából Bonyhádon egy igen népes család született. Salamon mellett a legfontosabb, anyakönyvekben azonosítható testvérek, akik Tolna megyében maradtak vagy onnan alapítottak családot:
• Bárány Simon (született: 1845. január, nevét a nagyapja után kapta). Ő volt Salamon legidősebb bátyja. Bonyhádon maradt, majd később a bonyhádi járáshoz tartozó kereskedelmi hálózatban dolgozott.
• Bárány Regina (Rifka) (született: 1848 körül). Salamon húga, aki a hagyományoknak megfelelően egy Tolna megyei kereskedőcsaládba házasodott be.
• Bárány Adolf (született: 1851 körül). Ő vette át az ükapa, Mózes bonyhádi divatáru-üzletének egy részét. A helyi hitközségben nagyon aktív szerepet vállalt.
• Bárány Jakab (született: 1854 körül). Fiatalon szintén Bonyhádon dolgozott mint rőfössegéd, majd később önállósította magát.
3. Hogyan ágazott el a bonyhádi ág a 20. században?
Míg az Ön dédapja, Salamon Szegeden épített egzisztenciát, a Bonyhádon maradt testvérek (főleg Simon és Adolf) gyermekei vitték tovább a „bonyhádi Bárány” nevet:
• Az ő leszármazottjuk volt Bárány Ernő textilkereskedő, akinek a boltja a két háború között a bonyhádi piac/főtér közelében működött.
• Az ő águkhoz tartozott az a Bárány Lipót és Bárány Simonné (Blau Teréz) is, akiket a bonyhádi neológ közösséggel együtt 1944-ben deportáltak.
• Hol lehet ezeket a dokumentumokat eredetiben látni?
  Ha szeretné látni az ükapja (Mózes) és a testvérek eredeti, kézzel írt adatait, a Magyar Zsidó Levéltár Bonyhádi Anyakönyvi adatbázisában az 1840-es és 1850-es évek kötetei ingyenesen böngészhetők lapról lapra. Az 1848-as Tolna megyei zsidó összeírásban pedig a család lakhelye, életkora és pontos akkori vagyona is fel van tüntetve.
  Melyik családtagnak vagy ágnak a sorsa, esetleg pontosabb születési/házassági dátuma érdekli leginkább a fentiek közül?
• 
  
• érdekelnek a bonyhádi rokonok, sorsuk,(B Mőzes, ill SImon leszármazottai) különös tekintettel a holokausztra!

A bonyhádi Bárány rokonok sorsa a holokauszt idején a magyar történelem egyik legmegrázóbb helyi tragédiája. Míg az Ön dédapja, Salamon, a viszonylag védettebb (bár így is sokat szenvedett) Szegedről élte meg a vészkorszakot, a Bonyhádon maradt testvérek és gyermekeik szinte teljes egészében a náci megsemmisítő gépezet áldozataivá váltak.

 A Bonyhád: Egy elpusztított zsidó közösség című monográfia és a Bonyhádi Lexikon adatai alapján pontosan rekonstruálható a Bárány Mózes és Bárány Simon ágán maradtak sorsa.

• 1. Bárány Simon ága: A virágzó üzlettől a tragédiáig
  Salamon legidősebb testvére, Bárány Simon (született 1845-ben) ága maradt a legmeghatározóbb a bonyhádi kereskedelemben.
  • A virágzó üzlet: Simon leszármazottai a század elején (1906-ban) nyitották meg a város egyik legismertebb rövidáru- és divatáru-nagykereskedését. Az üzlet a helyi társasági élet és gazdaság egyik alappillére volt. [1, 2]
  • A kulturális élet: Simon unokája, Bárány Ernő (született 1912-ben) rendkívül művelt, közkedvelt ember volt. 1937-ben ő volt a bonyhádi színjátszók fő rendezője, aki színpadra állította a Noszty fiú esete Tóth Marival című darabot. [1, 2]
  • 2. A holokauszt és a megsemmisítés (1944)
    1944 májusában Bonyhádon két gettót állítottak fel (egy neológot és egy ortodoxot). A Bárány családot a neológ gettóba kényszerítették a Perczel utca környékére. 1944 júliusának elején a bonyhádi zsidókat a pécsi Lakits-kaszárnyába (gyűjtőtáborba) szállították, majd július 6-án onnan indult el a marhavagonokból álló halálvonat Auschwitz-Birkenau felé. [1, 2]
    A Bonyhádon maradt Simon-ágon a pusztítás szinte teljes volt. Eredeti dokumentumok szerint a gázkamrákban vagy a lágerekben lelte halálát:
  • Bárány Simonné (született Blau Teréz) – az idős családanya.
  • Fleischmann Emma – Bárány Ernő felesége.
  • Bárány Judit – Ernő és Emma kislánya, aki mindössze 2 évesen halt meg Auschwitzban.
  • Ernő további két testvére és szinte a teljes rokonság. [1]
  • A bonyhádi Bárány ág egyetlen közvetlen férfi túlélője Bárány Ernő lett, az Ön közvetlen oldalági rokona. Sorsa regénybe illő: [1]
  1. Munkaszolgálat: 1940-től kezdve kisebb megszakításokkal tábori munkaszolgálatra kötelezték. [1]
  2. Szökés: 1944. október 26-án, amikor a front közeledett, Munkácsról hihetetlen bátorsággal megszökött a munkaszolgálatos alakulatától. [1]
  3. A sokk: A háború végén, 1945-ben visszatért Bonyhádra. Ekkor szembesült a szörnyű valósággal: a teljes családja (édesanyja, felesége, gyermeke, testvérei) odaveszett. [1]
  4. Újrakezdés: Ernő a mérhetetlen gyász ellenére nem adta fel. Megpróbálta újraindítani a családi üzletet Bonyhádon, és bekapcsolódott a hitközség újjászervezésébe. Később újra házasodott, de a kommunista államosítások (1948–1949) után a magánkereskedést elvették tőle.
  • 
    
  • Emlékezet Bonyhádon
    A Bárányok és a többi elhurcolt bonyhádi zsidó család emlékezetét ma a bonyhádi holokauszt-emlékmű őrzi. A háború előtt mintegy 1200 fős, virágzó helyi zsidó közösségből alig 170-en tértek vissza, többségükben a munkaszolgálatot túlélt férfiak. [1, 2, 3]
    Szeretné, ha megkeresném Bárány Ernő háború utáni pontosabb életútját (hová költözött végül Bonyhádról), vagy esetleg a Mózes-ág többi, Tolna megyében maradt gyermekének (pl. Adolf vagy Regina leszármazottainak) a veszteséglistáját kutatnánk tovább?
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
•