MAKÓI VÁROSI TÉVÉ 1,46 PERCES TUDÓSÍTÁSA

 Családtörténeti előadás várta a könyvtárba érkezőket

Családtörténeti előadás várta a könyvtárba érkezőket

Gonda Júlia „Mártírok/szentek gyermekei” címmel tartott előadást a József Attila Városi Könyvtárban. Egy családtörténeti prezentációt hallhattak az érdeklődők, ugyanis a Geni segítségével eddig nem is ismert felmenőkre tett szert az előadó.

NO , KICSIT HELYESBITEK:   (A film narrációját)

nem "felkeresett" a geni, hanem régi tagjaként kaptam értesitést arról hogy leszármazott ja vagyok Bak Hirschnek , az első szegedi rabbinak , nem " lehetek "leszármazottja, hanem definitive az vagyok !  Bak Hirsch nevét nem sz-szel ejtjlk (német sch -s) Nem szeretem , ha "holokauszt-túlélőnek" titulálnak, mégha az is vagyok (bár nem csak) (hovatovább ez is stigma!)  .a nyugalmazottról meg a pedagógusról most ne beszéljünk.-  1790-ben hogy is beszélhetnénk reformirnyzatokról?! Nem Bécs külvárosába hurcoltak, hanem Srasshofon át Teheresinbe! s Koncentrációs táborba (egy évig)..és nem is Makóra jöttünk haza, hanem Budapestre apám hozzátrartózóihoz, várni őt, Borból, a munkaszolgálatból, de hiába... igy voltam én "szerencsés" ---hm.... más észrevételem erről az 1,46 percről nincs!

1 p.

ILYEN IS VAN 2022 OKT 31

 

változás és állandóság

 HOGY NEM UNJA MEG A TERMÉSZET

évszakonként ugyanazt ismételni ?

nadehát épp ez az állandóság

az örök változásban

örüljünk neki!

NAPBAN FÜRDŐ ŐSZI LEVELEK 2015 OKT 30

 

előadás után

 Megvolt a "nagy" elóadásom... 

És jól sikerült, azt hiszem

legalább is a visszhangokból, a figyelemból amivel kisérte a hallgatósg, kiknek ezért nagyon hálás vagyok

lányom azt mondta előtte, hogy az a lényeg, hogy közben jól érezzem magam

hát még ez is sikerült

rájöttem, hogy nekem lételemem a "tanitás"... az átadás...(tanári ártalom? borzasztó , hogy 54 éves koromban megfosztottak tőle

de "jobb későn mint soha" van ez a bölcs mondás, hát 80an túl most pótlok! :)

... azért az muris,  hogy 2 órával előbb beültem a terembe

meghatóan szépen el volt rendezve minden, a székek (srégen), a vetitó vászon, a laptopon beállitva a prezentácóra, az asztalom, rajta pohár, és ásványviz, a mikrofon...

leültem az asztalhoz az üres széksorok elé, akklimatizálódni

és egyre jobban attól féltem, hogy nem jönnek,,, miért is nem hivtam meg az ismerőseimet külön?! de aztán zúdult a tömeg....! telelettünk, 

az ősök történetével...

s tényleg "jó érzés" volt...

kis esti zene

 igazán kedves, kellemes élményt nyújtó hangversenyt adott három fiatal nő (Londonból?) a hagymaházban

Anita egykori hegedűtanitványa, és zongorista valamint mezzoszoprán énekes társa

gyönyörűen játszottak, finoman, kedvesen, kellemesen...amilyen ők

(a köritést elhagytam volna, de az nálunk elmaradhatatlan ugy látszik, polgármesteri beszéd a zenéről , okoskodva, egyházi hasonlatokkal tarkitva, Angyalsőhaj alapotványtól mecénás dij átadása , csokrok, puszik...)

A zene viszont,  az szép, az "kell"!

előadásom elé

online mellett felkerült a ktár ajtajára is papírforméban a meghivóm  a családtörténeti előadásra, (bár nagyon tükrözödve)

örülök neki

bár én külön szinte senkit nem hivtam (kivéve tán H Katit, aki képteken volt megjegyezni a mikort- mert másra figyelhetett)

nem tudom hányan lesznek (voltam már olyan rangos könyvbemutatón, igaz szegedi illetőségűjén, ahol mindössze 4en voltunk, a múzeum 22es évkönyvbemutatóján hasonlóan

majd látjuk, hány embert érdeklek (én meg a családom)

ne is legyünk sokan, de akik eljönnek azok őszinte érdeklődésből jöjjenek

a tévé viszont jönni fog

nem sokkal előbb álmodtam, hogy a tévé meg akart interjuvolni...)

azt mindenképp el akarom mondani, hogy csöppentem ebbe az egész ügybe (mint Pilatus a credoba?)

hogy az egyetemen volt ez a Generáció értékei pályázat, amin rész vettem, hit, vallás (szereplői) témában...

s ennek dijazásakor ( a múzeumok éjszakáján) lehetőséget kaptunk egy 7 perces prezentációban bemutatni 15 oldalra limitált tanulmányunkat...épp előtte kaptam volna megtisztelő feladatot a makói ktár és mőzeum igazgatónőjétől, Sz Zsuzsától, amit erre hivatkozva elháritottam (egyszerre csak egy dologra tudok fókuszálni) kérdezte miért , s én elmondtam, mire ő, felajánlotta, hogy a ktárban 7 percnél többet is beszélhetnék...hát én éltem azaz élek  ezzel a lehetőséggel...köszönettel! (remélem senki se bánja meg)

MAROS-PARTI FÁK 2021 OKT 29

 

tűzoltósági látogatás

 igazán tartalmas, értékes, érdekes bemutatón vehettünk részt a Tüzoltóságon(új tagunk) a parancsnok bemutatta nekónk kivül-belül töviről-hegyire

igazán példés az a rend, tisztaság, rend, fegyelem ami áthatott mindent

s még egy terülj asztal mellett végül meg is vendégeltek bennünket, múzeumi tárgyak közt, film , s a tűzoltóság történetének ismertetése mellett

igazán köszönettel tartozunk, persze nem csak ezért a délutnért, hanem a tűzoltók, mindennapjaikért, mindazért amit teszenk értünk..(úgy is mint "katasztrófavédelem)

MOST FÁJ... 2017 OKT 28

 DE MÁR NYOLCVANSZOROSAN

SZÉKEK 2023 OKT 28

 

Márai darab a Hagymaházban (Kaland)

 azért is haza akartam jönni Pestről viszonylag hamar, hogy el tudjak menni a Hagymaház szinházi programjára, ami nivósnak igérkezett, hiszen MÁRAI darab! Kaland - ismeretlennek tűnt ugyan a cim, és de csak az előadás közepe táján derült ki, hogy már láttam, méghozzá filmen, és nagyon különleges volt, tetszett! (később utána nézve láttam, hogy 2012-ben, és Marozsán  főszereplésével, (csak arra emlékeztem, hogy egy különlegesen szép nő volt)... de az egész film különlegesen szép

az előadás amúgy nyomába se ért

de azért élvezhető volf, és a maga nemében izgalmas is (szellemi izgalomra gondolok, persze)

főztöm

 nem vagyok egy (jól9 főzó ember (asszony)

de egyre gyakrabban kell megállapitanOM, hogy az én főztöm a legjobb valamennyi menza , étterem menúi közül

pedig nem vagyok beképzelt, és magam is igen-igen elcsodálkozom ezen

de báRmi furcsa  és meglepő  -igy van

(többet is kéne főznöm!)

a többfelől ismerős Holman

 A Holman-effektus. Turi Tímea és az #életamagvetőben.

Mi a közös Grecsó Krisztiánban, Szvoren Edinában és Mándy Ivánban? A kérdés korántsem kézenfekvő. De a szerkesztő láthatatlan munkájának egyik nagy adománya, amikor a maga szórakoztatására közös motívumokat talál a különböző kéziratokban.

Grecsó Krisztián Apám üzent című kéziratát még tavasszal olvastam először. A regény fontos témája a kitörés lehetősége: ami nem sikerül az apának, az sikerül egy Holman Endre nevű szereplőnek, akiről – a fikció jóhiszeműsége – sokáig azt gondoltam, kitalált szereplő. Ám amikor a regényben bemutatják a Herkulesfürdői emlék című filmet az ő főszereplésével, rájöttem, hogy vissza kell lapoznom és utánaolvasom: Holman valóban létezik, színészként tűnt fel, majd később urológus professzor lett.

Pár héttel később olvastam a Kérődző Kronoszt Szvoren Edinától, ahol az egyik szereplő Holman Endre álnevet használ: ekkor már forró nyomon éreztem magam, rögtön rá is kérdeztem, honnan ez az álnév: de Szvoren Edina nem a valóságból kölcsönözte ezt a nevet, hanem Mándy Ivántól. Vagyis itt épphogy valódinak gondoltam a kitaláltat. A nyomozás ekkor azonban már kiterjedt, és a végleges Szvoren-írásba már a „valódi” Holman orvosi sikere is bekerült.

Vajon mi köze van egymáshoz a „valódi” Holman Endrének és a Mándy által kitaláltnak? Mindenféle elméletek barkácsolása után be kellett ismernem: filológiailag valószínűleg semmi. Viszont magával ragadó, hogy Mándynál épp egy kísértet kapja ezt a nevet: „Köztünk vagy, Holman Endre”, így próbálják idézni a szellemet. Én meg mindenesetre ez óta a kaland óta hívom a különböző kéziratok fantomhasonlóságait Holman-effektusnak.

Fotó: Herkulesfürdői emlék

Az ösA dolog

 A legszebb az egészben, hogy én ismeretem Hoann Endrétg, még SZentesről! :) (persze lányom erről mit sem sejtett, pedig megspórolhatott volna vele sokmindent:?) de igy szép az 

élet, és a szerkesztői munkí!

DIADALMASKODÓ ÚTMENTI RÓZSASZÁL 2017 okt 27

 

váratlan vég

 annyi elvarratlan szál...

s egyszercsak mind elvágják

kultúra, óh

 HAZA AKARTAM UTAZNI (MÚLT) SZOMBATON PESTRŐL, EL IS KEZDTEM KÉSZÜLÖDNI, de úgy látszik , nekem visszafelé is kell egy nap utazás előtt

igy aztán délben letettem róla, elmentem ebédelni , és aztán csaptam egy "kulturdélutánt"

(nem sikerült annyira fényesen,de mégis , a sokat szidott vidékiség utan a fővárosban.. óh

kezdtem a Szépművészeti Múzeumban, ott sajnos most nem volt semmi különlegesség, ami megmozgathatott (Mezopotámia nem is érdekelt)

de volt valami grafikai kiállitás biedermayer portrékról és enteriörökről, ezt élvezhettem volna, ha nem lett volna még széttört állapotban a szemüvegem, de igy minden - biedermeyerhez hiven - túl apró volt...

s arra is rájöttem, hgy tán direkt, a képek védelme érdekében , rossz a világitás...

aztán bementem az elmaradhatatlan Irók boltjába, pár régi folyóiratért, amiben lányom utolsó kötetének recenziói vannak

de 2-nél több zsákmányom nem lett (Tiszatáj, Apokrif) pedig legutóbb egy költőnő írt róla, de elfelejtettem hova (és ki)

aztán átsétáltam a Mai Manóba, ahol Frida Káhlo fotókiállitás volt

nagy dobra verték, de csalódás volt, itt is a szemem akadályozta hogy az ugyancsak apró fotókat élvezhessem, amúgy is Fridáról  kevés kép volt

a Mai Manó mellett a Thália, ott sikerült jegyet kapnom egy elóadásra, amiben Molnár Piroska játszott, de már a plakátnál is gondohattam volna, hogy horror, de a pénztáros azt mondta nem, csak fekete humor, s én balgán azt hittem a humor, egy kis nevetés, nem árt, de az előadás nem "humoros" volt, bár jók a dialógusok, de szörnyűségek mögöttük egyre inkább, s amikor a koponyákat kalapáccsal széttörni kezdték a szinpadon, hiába ültem az utolsó sorban,a torkomon éreztem (a műanyag? szilánkokat) muszáj volt kimennem és kint is maradnom. (A kedves beengedő nő viszont elmesélte a végkifejletet, elég volt belőle igy is...)

 

aztán a SZerájban vacsoráztam, ez nem kultúrhely, két kutya utam is állta, mig kimehettem, de finom fúszerest ettem meg baklavát (jobbat mint délben a Pastramiban)

Ja,és volt időm a szinház kezdésig, kiültem a melletti kávézóba ahol az az élmény volt, hogy a felszolgálónő "kis hölgyemnek" titulált (nem mamának, nem néninek stb) (lehet, hogy neki is rossz a szeme, mindenesetre hálából? a szervizdij felszámolása ellenére plusz borravalót adtam:Ö...

eEGYETEMI BUSZKIRÁNDULÁS, KECSKEMÉT

 

HEGEDÜLÜNK PISTIKÉVEL ...AZOK AZ ÖTVENES ÉVEK....

 

ideje

 koncertről kilépve a hagymaház elé, beszélgetnek ismerősök, egy odaszól nekem, hogy jönnek majd az előadásomra

de rögtön meg is kérdi, hogy-hogy... nem szoktam én előadásokat tartani!

mondom, akkor épp ideje! 

hm

(egyébkéntaz előadásom témájáról   nem is igen tarthattam volna, korábban!ismert okokból...)

ZÁRÓRA 2023 OKT 25

 

SZEMBE VÍZZEL, NAPPAL 2023 OKT 25

 

bét orim életközelben

 A Bet orimban programzsúfoltság van

H Zsuzsa textilbemutatója, ahol lányom interjúvol, sőt meglepetésszerűen unokám is jelentlezik és meglepően talpraesetten, rátermetten, odavalóan kérdez,,,, közben szukkot is (benti) sátrastul, egy férfi gitározik,  egy nő a szinpad előtti lécsőn ülve a pesti zsidóság történetéről mesél, no és a szokásos péntekfogadás, mindenestül, főleg gyerekestül, kik áldást kapnak

megállapitom, hogy tényleg egész más minden, mint  zoomon

főleg, hogy most én is énekelhetek ÉS most enegem nézhetnek, nem én őket a zoomoin:)

lányom mellettem igazán szépen énekli a zsoltárokat, s hibátanul (én a sok hajlitás közt elveszek)

a kiddusnál (is) unokám segédkezik,

jó test- és lélek közelből látni mindent

(utólag tudom meg, hogy valaki azt mondta, -utólag mondja vissza lányom - hogy méltóságteljes voltam.(az ősz hosszú hajammal is) .. hát tán ilyenkor nem kéne!)

ARANYŐSZ 2015 OKT 25

 

NAPRA VÁRNI 2022 OKT 24

 

Mi, BAKok

 különlegesnek igérkező látogatásra megyek, egy nemrég felfedezett rokonhoz, s ráadásul interjúra is...

már a ház közelében derül ki, hogy itt már jártam, sőt az udvarában is, mert Szomori emléktáblája becsalogatott, ott lakott a toronyszobában...

az én rokonom valahol az első emeleten találom, de a tágasság és elágazások miatt már a félemeleten leragadok, hallom is a hangját fentről: Juli, hol vagy?

itt vagyok... egy elvarázsolt (kastély) lakás előtt, mi tele van kincsekkel, festményekkel,,,főleg, meg tárgyi régiségekkel, azt se tudom hova nézzek, lépjek, s mégis otthonosan érzem magam., egyből,,,napersze a régi házunkban  (fokozatosan ki is derül, miért is)

a helyiség amúgy estétől szobaszinház lesz

a "szinpadra" ültetnek... mikroportokat kapok (nem is gondoltam rá, hogy rögzitik a beszélgetésünket , pedig gondolhattam volona, hiszen filmes a rokonom!de most ő kérdez... közös témánkról, A BAK családról

szivesen beszélek,(amit tudok), de itt-ott ő többet is tud, ÉS TELE VAN TÁRGYI EMLÉKEKKEL , FOTÓKKAL IS

ükanyám testvére az ő ükapja (Dr Bak Izrael rabbi és hittanár) fotóját kapom a kezembe, 

hátlapján súrún teleirt unokának (rokonom anyjénak)  irt búcsúlevéllel...

S egyszer csak azt mondja a rokon, hogy nézzek csak hátra,

s ott van Hermina dédnagymama OLAJFESTMÉNYE ...találom ki...akire mindenki szerint megszólalásig hasonlitok..hát itthon vagyok... (ha úgy tetszikj, magamnál :)

aztán , miután felhivják lányom is, befut a családom, lányom, unokám, kell nagyobb családi boldogság?

bábos unokám elvarázsolják a felfüggesztett bábok...

lányom is nézegeti a régi képeket, ezek az ő felmenői is

egyszeriben kitágult a világ, világunK....

MINDANNYIAN BAKOK VAGYUNK

Tényleg hasonlitok Herminára?)

(csak ne legyünk nevünk jelentése szerint áldozatok is!)

GOOD MORNING SUNSHINE! 2020 okt 24

 

régi barátném...

 Még hetekkel ezelőtt összefutottunk, ő a motorján (szemembe vilagítva, én a biciklimen), s megkérdezte futólag, szokásból, hogy vagyok.Akkoriban határoztam el, hogy erre a kérdésre

határozott jóllal válaszolok csakis.ő nem volt elégedett frappáns válaszommal, kiegészítést várt, igy rákérdezett: mihez viszonyítva...semmihez.jól vagyok... halálhoz viszonyitva gondolja ? nem, a tegnaphoz...így ő.Tegnap is jól voltam , így én.

Jó darabig nem találkoztunk, nem akartam haragot...tegnap odaszóltam neki, a padomról...mindennapi ,haztartási dolgokról beszéltunk.Majd megemlítettem neki a fbon amúgy mar fent levő eseményt, hogy egy hét mulva előadok a ktárban, jöjjön el...Sopánkodott!....na jó...

Ma meg kint ülök egy teraszon, rejtvényt fejtek,leszáll a motorról, odajön, hátulról rámcsap:nem ma van az előadásom?Nem.

Ma okt 23-a van, hogy is lenne ma?!. Mutatom a fb meghívót.

Ó azt látta.Hát oda van írva, hogy okt 29.kedd.. De hát ő azt csak egybe nézte meg.Mert közben más dolga volt. Faleveleket szedett. Hm..De eljön. Hm....

a szer

megírtam, és mikor illusztrálni is akartam, eltűnt, azaz egy más szöveg volt az egeremben

arról a filmről irtam, amit nem szabad megnézni, végül is ez lenne a legjobb antirenklám, nem iri róla, 

de olyan különös véletlenek lebegték körül, ami sorsszerűségnek is tűnik, mégis nekimegyek még egyszer...ha röviden is

már reggel a legelső, amit a mobilomon megláttam, egy video volt, egy harsány, agyonsminkelt, agyonfestett, sárga hajú, élénkpirosra rúzsozott,  magát 51 évesnek mondó nőnek volt a bezsámolója e filmről.

egyszerre beszélt ellene, feltárva, hogy borzalmas, egyre borzalmasabb,és egyszerre ajánlotta is - ambivalensen

borzasztó (pláne a vége) de meg kell nézni, különösen az öregedő korosztálynak . mondta

ekkor még nem tudtam ,hogy megnézem-, de este a 9es buszról elfelejtettem a Jászain leszállni, a Szeráj előtt, vacsorára menet, igy a Nyugatinál tettem, ott ettem az új Mekiben, meg ittam is egy kávét, akkor már tudtam, hogy tovább megyek az Octogonig, s onnan kedvenc Művész mozimba (ahova szoktam járogatni olykor), s megnézem a fél kilenckor kezdődö filmet, a Szert...

két és fél órdig tartott, de én nem néztem ugyanennyi ideig, muszáj volt eltakarni kezemmel a szemem, a brutális, horrorisztikus jeleneteknél, amik zömmel kitették a filmet...mellettem két férfi röhincsélt (lehet hogy ők jártak jól ezzel az attitüddel)

mindenesetre végigültem, s a konkluziót is le tudtam azért vonni:

milyen jó természetes módon öregedni , elfogadóan (ahogy én teszem, )....(s nem ahogy a filmen...)

12, szülinap

 egy napos eltolódással ünnepeltük unokám 12. szülinapját szűk családi körben most, szü-

ök, nagymamák    -kivételesen, és kivételesen én is jelen voltam

2re volt "meghirdetve" de én már előbb hiva voltam, "játszani",,,

rájöttem, hogy ahogy unokám ismerteti a társasjátékait , úgy sokkal bonyolultabb, mint a gyakrlati valóságban (dehát tudjuk, hogy nagyon csavarós agya van), tulajdonképpen egy egyszerű kártyajáték volt, nagy köritéssel, s a lényeg, hogy minthogy kooperativ, mindketten nyertünk (szerintem ő, csak kegyes volt)

anyja fogorvoshoz ment, meg a tortáért, apja meg haza jött ugyan, hivatalos elfoglaltságból ,de a másik szobában kicsit pihent..

velünk csak az "új" macsek volt, aki akart ugyan velem is barátkozni, de a macskákkal hadilábon állok (mint ahogy a kutyákkal is) majd megkérdem, érvényes-e rá is a képtilalom, mert amúgy helyes jószág

a torta madártejet formázott, kicsit lágy volt, de finom, a lényeg, hogy unokám vele (is) köszönthettük

énekeltünk, s ő persze táncolt is!

itt a fotón, anyja, meg a másik nagyanya tapsol, énekel, örvend az ünnepeltnek

Boldog, boldog szülinapot, happy birth day, meg Mazel tov. !, s ott a torta 12 gyeryáxval is... képzeld hozzá az apát meg engem nomeg a főhós- 12 éves és egy napos - Vincét...

.