Remélem nem lesz arcvakságom, de egyre többször tapasztalom, hogy rámköszönnek, s első pillanatokban nem tudom, ki az illető... ismeretlennek tűnik
tegnap is pl az étteremben kedvesen ránköszönt széles Csókolommal egy őszes, kerekarcú úr, csak bambultam rá jó ideig, mig leesett... hát persze hogy ismerem...ő azzal védett, hogy megöregedett, de nem, mondtam tán egy kicsit meghizott (tényleg!) hát igen, még a levegőtől is hizik - modta. Én is - mondtam...
Csak azon csodálkozom, hogy akkor ő(k) hogyhogy megsmer(nek) engem?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése