elfelejtettem feltölteni a digitális fényképezőgépet, talán a sors akarta, hogy ne fotózzak lányom esküvéjen (fotóztak sokan mások!), talán nem is lett volna ildomos, hiszen egy "örömanyának" nem ez a dolga, és különben is más látni saját érző szemünkkel, mint egy objektív gép kijelzőjében, így aztán mindent a saját szememmel vettem fel, sok-sok öröknek tűnő pillanatfelvételt a kb. 16 órából, amikből most megpróbálok előhívni ide is néhányat:
igazán 2-szer lett homályos a kép:
először, mikor az éteri zenére ( Pachelbel Kánonjára) megjelentek és közeledtek menyasszony-vőlegény ("de szép mind a kettő!") a házasságkötő teremben
aztán, még inkább, mikor a szakrális szertartás után távolodni láttam őket, a templomkapu s a kinti fény felé
a mennyasszonyi csokor hátradobása, lépcsőről (2-szer!)
fotóművészi inspirációra fotózás egy játszó(!)téren
különös, aranyló fények lányom menyasszonyi ruháján
a sok kedves vendég mosolygós-meghatott jókívánság-zarándoklata
séta végig, az ősi Kárász utcán (még a turisták is őket fényképezik!)
a vacsora az étterem teraszán: gyerekkori barátnő és zenekara klezmert (is) játszik
(egyetemi szerkesztőségből) barátnő-tanú köszöntő tósztja
általános iskolai, gimnáziumi, egyetemi barátok-barátnők kedves csoportjai közt vidáman kommunikáló lányom (flasback: a sok régi közös emlék)
saját filmvetités (retroképekkel) gyerek-kamaszkor és felnőtt(?) "együtt"...
menyasszony-vőlegény tánc az "Imagine" zenéjére
maratoni háromemeletes tortaszeletelés (menyasszony szeli, vőlegény adja a tányérokban)
költő(barát) köszöntője (írásban is hosszú vers!)
részleges holdfogyatkozás szemlélése az égen a Holdfény étterem kapuja előtt
jókedvű, mókás "menyasszonyféle " tánc barátokkal
ajándék- és ételhegyek
lányom végre lebontja -eddig kontyba csavart- derékig érő haját, most kicsit olyan, a habos ruhájában, ahogy ül, mint egy Manet- hölgy (csak sokkal szebb!)
(Majd az "igazi" fotókkal meg dvd-vel szembesíthetjük a fenti pillanatfelvételeket! de talán valóban a saját, belső vetitésünk az "igazi"... , de azt sokszor szavakkal se lehet kifejezni .)
aliz2. ::
2008. aug. 17. 16:08 :: 6
komment
Kategóriák: ünnep ::
Címkék: epizod, lanyom
- 1. mila4651 :
2008. 08. 18. 1:09Képek nélkül is látom..., olyan szépen írtad le. A beszámolódból sugárzik a szeretet, a boldogság és a büszkeség, ez utóbbi - tegyük hozzá, nagyon is jogos. :)
- 2. aliz2. :
2008. 08. 18. 5:12:) nagyon kedves vagy! (pedig én nagyon nem voltam elégedett a beszámolómmal, ahhoz képest...)
- 3. Tyria :
2008. 08. 18. 8:22Nagyon sok boldogságot kívánok mindannyiótoknak!
- 4. aliz2. :
2008. 08. 18. 9:14nagyon szépen köszönjük :)
- 5. évi.
2008. 08. 18. 14:33Nahát, elképzelem milyen szép lehetett:)))
Sok boldogságot...!:)
: - 6. aliz2. :
2008. 08. 18. 15:13kösz!...majd azért utólag egy-két igazi képet is felteszek:)
- 7. Vera :
2008. 08. 18. 23:19Ragyogo leirasod utan nagyon jol el tudtam kepzelni az eskuvot. Igazan szepnek hangzott. Biztos lesznek kepek is, amiknek varakozva nezek elebe.
- 8. aliz2. :
2008. 08. 18. 23:47köszönöm szépen az elismerést, de...halvány más ez a leirás csak... a fényképeket én is már nagyon várom (még egyet se láttam belőlük ) - talán egy hét múlva lesznek meg.., akkor teszek fel ide párat, de küldök is Nektek többet majd email-en - sőt, ha lehet, akkor dvd-t is, csak attól tartok azt át kellene alakítani a másik -canadai- rendszerbe?! de biztos megoldható...
(Dóra is csinált pár képet a saját gépjével! :) - 9. jonatan
2008. 08. 19. 9:36Különleges beszámoló az élet egyik legszebb, legkülönlegesebb pillanatáról! Ráadásul "irodalmi magasságokban". A fotók sem mondhatnak többet ezeknél az egyszerű, bensőséges mondatoknál.
: - 10. aliz2. :
2008. 08. 19. 17:41köszönöm, de... most már tényleg zavarba jöttem! :)
- 11. Daniella
2008. 08. 21. 18:07Én is gratulálok! Olyan szép a nézőpont!
: - 12. aliz2. :
2008. 08. 21. 19:11Köszönöm:)
- 13. aliz2. :
2008. 08. 21. 19:59nem rég olvastam egy könyvet, amiben ez a kulcsmondat áll:
"...a nézőpontod - vagyis az, hogy miként tekintesz valamire- teremti meg a valóságodat..."
akkor, amit írtál, szerinted, hogy értsem?
1. mila4651 (Válasz erre):
VálaszTörlés2008. 08. 18. 1:09
Képek nélkül is látom..., olyan szépen írtad le. A beszámolódból sugárzik a szeretet, a boldogság és a büszkeség, ez utóbbi - tegyük hozzá, nagyon is jogos. :)
2. aliz2. (Válasz erre):
2008. 08. 18. 5:12
:) nagyon kedves vagy! (pedig én nagyon nem voltam elégedett a beszámolómmal, ahhoz képest...)
3. Tyria (Válasz erre):
2008. 08. 18. 8:22
Nagyon sok boldogságot kívánok mindannyiótoknak!
4. aliz2. (Válasz erre):
2008. 08. 18. 9:14
nagyon szépen köszönjük :)
5. évi. (Válasz erre):
2008. 08. 18. 14:33
Nahát, elképzelem milyen szép lehetett:)))
Sok boldogságot...!:)
6. aliz2. (Válasz erre):
2008. 08. 18. 15:13
kösz!...majd azért utólag egy-két igazi képet is felteszek:)
7. Vera (Válasz erre):
2008. 08. 18. 23:19
Ragyogo leirasod utan nagyon jol el tudtam kepzelni az eskuvot. Igazan szepnek hangzott. Biztos lesznek kepek is, amiknek varakozva nezek elebe.
8. aliz2. (Válasz erre):
2008. 08. 18. 23:47
köszönöm szépen az elismerést, de...halvány más ez a leirás csak... a fényképeket én is már nagyon várom (még egyet se láttam belőlük ) - talán egy hét múlva lesznek meg.., akkor teszek fel ide párat, de küldök is Nektek többet majd email-en - sőt, ha lehet, akkor dvd-t is, csak attól tartok azt át kellene alakítani a másik -canadai- rendszerbe?! de biztos megoldható...
(Dóra is csinált pár képet a saját gépjével! :)
9. jonatan (Válasz erre):
2008. 08. 19. 9:36
Különleges beszámoló az élet egyik legszebb, legkülönlegesebb pillanatáról! Ráadásul "irodalmi magasságokban". A fotók sem mondhatnak többet ezeknél az egyszerű, bensőséges mondatoknál.
10. aliz2. (Válasz erre):
2008. 08. 19. 17:41
köszönöm, de... most már tényleg zavarba jöttem! :)
11. Daniella (Válasz erre):
2008. 08. 21. 18:07
Én is gratulálok! Olyan szép a nézőpont!
12. aliz2. (Válasz erre):
2008. 08. 21. 19:11
Köszönöm:)
13. aliz2. (Válasz erre):
2008. 08. 21. 19:59
nem rég olvastam egy könyvet, amiben ez a kulcsmondat áll:
"...a nézőpontod - vagyis az, hogy miként tekintesz valamire- teremti meg a valóságodat..."
akkor, amit írtál, szerinted, hogy értsem?