2018. április 2., hétfő

VERA

az unokanővérem
meg a férje
autókázni visznek
állok az ülés előtt
előre nézek
ki az ablakon
a macskaköves 
szegedi úton
de néha oldalra is
mert őket holnap
már nem láthatom
messzire utaznak
külföldre el
ez egy búcsúkocsizás volt
csak sétakocsikázás
a kedvemért
búcsúajándék
nekem

de inkább
maradtak volna
itt velem

------------------------------------------


és itt már Párisban....




és tegnapelőtt este, Torontóban végleg elment Vera....

az öccse írta.....




ezen a fotón gyerekként együtt vannak még Makón, , a háború előtt,  anyukám karolja át őket, mint nagynéni, még lánykorában.... mindig nagyon szerette őket....

én is....

................

2016. áprilisi képek a 89 születésnapi ünnepségről:









legyen emléke áldás...miként élete is az volt!

4 megjegyzés:

  1. Két éve még milyen szép, fiatal volt a születésnapi fotóján!
    Veled vagyok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szép volt egész életében kivül -belül. két éve , a 89. születésnapján viszont már nagyon beteg!Túlélte az orvosok prognózisát, de azért reménykedtünk a (pár múlva esedékes lett volna )a 92. születésnapjában is.Nagy a hiánya...

      Törlés
    2. elirtam, 91? pont akkor született, amikor a nagyapa meghalt...

      Törlés
    3. A dátumok,személyhez kapcsolódó bármilyen számok egybeesése mindig megborzongat.
      Vera szegény: hívták, mennie kellett. Várta valaki. Ezen a parton mindig hiányozni fog.

      Törlés