hárman, szamárháton (utógondolatok egy álomképről)

szamárháton
leghátul egy férfi
középen egy nő
s elől egy kisgyerek

mint egy  patinás
rajzon

s tudom,
a gyerek csak én lehetek
a nő az anyám
s a férfi
rőt borostásan
az apám

akit megöltek
mikor még kicsi voltam

s akiről még soha
semmit
nem álmodtam

csak most
s épp ezt

*

apám
vigyázott ránk
vitt bennünket
a szamár hátán

de honnan
s hová

Makóról?
Jerusalembe?

Budapestre?
Borba?

Jerusalemből
Egyiptomba
Egyiptomból
oda.vissza?

régi-új
exodusba?

halálból
életbe?

világból
a mennyekbe?

......

álmomban
teljes
volt a család

ültünk a szamár hátán
teljesen egybeforrva

egy a háromban
s háromban az egy

szent dolgok ezek



***
szeretném lerajzolni
az álmomat

vagy itt lett
ez a vers
legalább

jobb hiján


************

eljöttek értem
apám s anyám
a szamár hátán
vissza az időbe

visznek már
csecsemőként
a szamár hátán
hogy megszülessek
még egyszer
odaát


****

apa anya
s egy gyerek
szamárháton
csak egy álomképben
de örök mély jelentésben

az egész megfejthetetlen


..................................

tényleg ezt álmodtam , amit próbálok körbejárni megfejteni, mert nem hagy nyugodni...
tegnap éjjel álmodtam a "képet"
s ma éjjel gondoltam pár frappáns sort a fejemben róla,
de még félálomban, és nem volt erőm kinyitni a szemem és rögziteni valahova
azt hittem megjegyzem, de nem sikerült...talán a legutolsó fenti töredék közelíti meg (az egy apa, egy anya, egy gyerek - biztos benne volt) (a többit még tegnap , nappal irtam)

de valójában lerajzolni kéne, mert olyan volt, mint egy rajz vagy rézkarc, olyan barnás árnyalatú, mint a régi képek, viszont a személyessége nyilvánvaló volt, hogy én vagyok(voltam) a csecsemő, és apám arca...bár nem emlékezhetek rá, és nem teljesen olyan volt mint az igazolványképen, de ilyen lett volna, ha borostásabb és a haja szine is ilyen vöröses volt, ahogy mesélik, és férfias volt, erőt sugárzó (egyébként anyu mesélte, hogy ha este elmentek valahova, akkor újra meg kellett borotválkoznia, mert reggel óta kinőtt a "szakálla")....

nézegettem régi képeket szamárháton...hogy hogy kerülhetett ide ez az "ősi"  (bilblikus) állat... meg a csecsemőség(em)  egyáltalán, annyira patinás és archaikus volt az egész, miközben tudtam, hogy "mi" vagyunk ők...

József és Mária szamárháton mentek még Jezus (Josue) születése előtt (Nazatetből) Betlehenbe, aztán meg onnan is úgy menekültek Egyiptomba... (meg persze később, azon a bizonyos virágvasárnapon a 33 éves ...Jerusalembe...ahogy Zakariás megprófétálta,... és ott volt ama széder est (utolsóvacsora)..amikor az exodusra emlékeznek a zsidók...

(az egész álomnak volt némi korábbi Exodus sugallata is átvitten ,.de "ott" nem volt "szamár"...Egyiptomból... tényleg volt ott egyáltalán valami "jármű" vagy gyalogoltak (-tunk) a sivatagban 40 évig?) (egyszer tevét "láttam" -ezek voltak a régi idők teherhordó állatai)

amúgy az álmok az időtlenségből jönnek, tudom, de a Jung szerinti értelmezésben is a archetipusok nagy szerepet játszanak bennük, hát ebben az ikonikus álomban biztosan...

mégis csak meg kellene rajzolni
lehet hogy megpróbálom,

amíg élesen van bennem az (álom) kép

nem is tudom, egy szamárháton hárman hogy lehet a valóságban elférni...(még egy ilyen ábrázolást se láttam- a szamár nem bir el sok terhet, van is erről egy anekdota, de  itt épp ez volt a lényeg, igen, hogy hárman, szorosan egymás előtt, szinte összeforrva, ha szobor lett volna ez az álomkép, olyan szobor, aminek alakjait lehetett volna egybeönteni...

(az általam felkutatott szamaras képzőművészeti alkotásokon, mindig vagy csak Mária ül a szamáron, később a kis Jézussal, és József mindig csak mellettük, előttük halad, mintegy vezeti a szamarat...

itt valóban  épp ez a hármas együvétartozás a lényeg (amit sose érezhettem, most igen), s pont az apai védelemben, óvásban, ő anyámat karolta  át, anyám engem , de igy közvetve ő mindkettőnket...

tényleg sose álmodtam apámról! (hiszen nem maradhatott személyes, közvetlen emlékem róla...csecsemőkoromban szakították el tőlem... és épp olyan ártatlanul halt meg s mint ama ...)

de épp a napokban gondoltam rá, szinte kértem imádkozva ...hogy álmodjak már róla egyszer

hát megtörtént

talán ez lesz az "Apámat keresem " (már vagy 700 oldalnyi) dokumentumgyűjteményem utolsó szövege....(?)
mert ideje lenne befejezni, lezárni....

de hát lehet-e?!