"ami titkos, megosztható" (?)

A héten lányom a netnapló írója a www.litera.hu irodalmi portálon

Az első bejegyzésébe én is belekerültem (kölcsönkenyér visszajár?) - igaz , csak álmában...de annál inkább:

"Álmomban születésnapom van, ami jó, mert amikor elaludtam, még születésnapom volt, az éjjelről meg ki tudja, melyik naphoz tartozik, így van az ünnepnek még egy kis folytatása, szóval álmomban ad nekem az Anyám egy nagy dobozt, amiben van egy kicsike könyv, ahogy kinyitom, látom, hogy üres, és akkor azt mondja az Anyám, hogy ez egy olyan könyv, amibe a titkaimat kell majd írnom, és akkor én értetlenkedve azt kérdezem, hogy ami titok, azt már miért kellene leírni, mintha a napok óta bennem zakatoló kérdésre keresném a választ, hogy mi az, amit majd itt, ezeken a sorokon elmondhatok magamról, és mi az, amit nem, hol húzódik a határ az öncélú magamutogatás és a közérdekű személyesség között, mert fecsegni, azt szeretek nagyon, de talán ez mégsem elég, szóval hol is tartottam, ja igen, hogy álmomban ad nekem az Anyám egy könyvet, és azt feleli a kérdésemre, hogy – pontosan emlékszem – ami titkos, megosztható.
Erre ébredek október ötödik reggelén, a huszonhatodik életévem első hétköznapján. 

                                                      Anyám, az álmok nem hazudnak

a naplóbejegyzés folytatása is itt olvasható:
http://www.litera.hu/netnaplo/titkolhato-megoszthatoén

(2009. október 5-én)