félárnyékban
még
süt a Nap
ki-kikandikál
vészjósló
felhők mögül
de
ez már az ősz
ajándék
minden
napsütötte
nap
lélegzet-
és
fájdalomvisszafojtva
süttetem
magam
a
közelitő tél
teraszán
melengetem
kihűlő
életem
mint
mikor kisunokám
a
telefonba kiabál:
mama,
beszorultál?!
2015.
október 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése