2015. október 15., csütörtök

régi makói képek

a könyvtárban ennyi embert még tényleg nem láttam egyszerre! ez mind lokálpatrióta?! ez volt az első (és későbbi) gondolatom (is)...  Makóról immár a 3. fotóalbumkönyv bemutatója zajlik... amire elő is lehetett jegyeztetni, úgyhogy a Makó anno... fotók a régi Makóról c. könyv alkotóival folytatott rövid beszélgetés után,az egész közönség hátrazúdult a könyvekhez, hogy -nagy izgalommal - át is vehesse....




én is alig vártam, hogy belelapozzak, de ez már otthon történt... sőt a skype kamerája előtt Budapesten levő lányom társaságában ... megmutattam neki is néhány képet, ami érintheti őt is... a fotók közti hirdetések egyikében felismertem nagyapám (lányom dédapja) nevét -




igaz, hogy időrendileg nem passzolva a fotóhoz, de helyileg legalább igen, mert a Szegedi utcán laktak, laktunk, ill ott volt a fakereskedése is, ha sokkal előbb is, mint a fotón látható utcaeleji panelházak, az meg csak külön érdekesség, hogy  ugyanazon az oldalon a másik kép azt az utcát mutatja éppen hogy korábbi állapotában, ahova, s a később felépült újabb házak egyikébe költöztünk...

aztán egy kép, ami megszokott látvány volt még a 60-as évek elején is, a gimi ablakából kinézve: a szovjet emlékmű obeliszkje (az Arany idézettel: "nem hal meg az, ki..."), és mögötte a (65-ben lebontott)neológ zsinagóga



de az igazi meglepetés az után ért, el se akartam hinni, csak éreztem, mi is az, hogy "repes a szív"!... mintha kinyilt volna a már rég nem létező zsinagóga kapuja, és láthattam a rég nem látott képet, a templomunkat, belülről - én eddig azt hittem, hogy nem maradt fent fotó erről!   hogy már csak az emlékeinkre hagyakozhatunk, akik még láttuk.., és most ime, nem a legjobb a felvétel ugyan, de egyből felidézte a gyerekkori emlékeket, amikor számomra ez a látvány majdnem a menyországgal ért fel a tiszta világoskék-fehér szineivel, a letisztult diszitettségével...


olyan mint a szegedi de mégse, az sose pótolhatta igazán ezt a meghittséget, és egyszerű pompát, és hát az emlékeket nem lehet átvinni.... örültem hogy lányomnak is megmutathattam legalább a képernyőn (egyelőre) ha már igaziból sosem, hiszen majdnem 20 évvel korábban lebontották, hogy ő megszületett. - kb 50 évi fennállás után. (1914-ben lett alapitva többek közt Löwinger Miksa nagyapám által...)(az ablak, amin a neve és az emléktábla  az alapitókéval, nem látszik...), de akár oda is képzelhetem a képre, a Tóra elé, épp mostanában lesz a Tóra örömünnepe... úgyis.
amikor még én is ott vonultam, gyerekként, a gyerekek közt a padsorok körül, körbe, ünnepelve, vidáman, zászlókkal, gyertyával, hozsánnával...
"Lelkeknek Istene segítsd meg néped! / Szíveknek bírája adj üdvösséget! /
Hatalmas Megváltónk! Szívünk túlárad: / Halld meg imánkat!"

(2011. október 16)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése