DE LESZ MÁSIK! (?)
2024. augusztus 6., kedd
2024. augusztus 5., hétfő
2024. augusztus 4., vasárnap
Sonkodi Rita képei
most vettem észre, hogy valahogy lemaradt a tényleges beszámolóm Sonkodi Rita kiállitásáról
(bár szót ejtettem az azt megelőző hely-problémákról, meg a követő kerti parti kávézásáról, de a lényeg kimaradt)
pedig én dehogy is hagytam ki, a képeket/
rengetegen voltunk, igy felosontam már a beszélgetés után, a partizás közepette a galériába és ott teljesen egyedül a képekkel elmélkedhettem... rajtuk..
----
a beszélgetés szerintem nem volt fenomenális,a mostani állandó művésztelepi művészettörténészük nyomában se jár a korábbinak (Feledy Balázsnak)
kérdései nem voltak lényegre tapintóak, br S Rita szerencsére önállóan és szabadon is beszélt...s ha hétköznapi dolgokat is, figyelmere méltóan
de pl megtanultam ezt a szakmai kifejezést, hogy lavirozott tussal készültek a rajzok, s bár nem fejtette ki, mi is az, később M Margitkától rákérdeztem...s már tudom
izgat ez a mód, ha nem is lehet javitani (sőt) bár R-nak olyan biztos keze van, hogy nincs is rá szüksége (emlékszem még mikor a rajztáborában belerajzolt a rajzaimba, minden babért elvéve tőlem, másodpercek alatt)
a képek témája a vég, a halál, ami viszont számára egyáltalán nem borzongató, az élet részeként
édesanyja emlékére készitette a képeket, mintegy gyónáskánt, vallomásként - terápiaként
a képek alatti irodalami szövegek, idézetek örzik gyerekkori irodalomrajongó szokását, mikor a feje fölött a falat tele rakta ilyen "üzenetekkel" - én járuléknak érzem, ami inkább leszükit..a képei sokkal gazdagabbak s szabadabb utat engednek a nézői fantáziának, asszociációknak
megemliti Polcz Alaint a hospice mozgalommal kapcsolatban is, s egyáltalán példaképeként (Szabó Magda mellett - lám, nekem ilyenjeim sincsenek) S Ritának mindennek és mindenkinek helye van...
ja, és hogy az arcoknak miért nincs, nekem se tűnt fel. mert itt és most nem ez a lényeg (s igy bárki is lehet az üres helyükön!)
(jut eszembe Rigó Béla egyetemi verséből Hova tetted az emberi arcot...S Rita képei most megválaszolnák)
ja, és szép ahogy szeretettel beszél édesapjáról (az én gimnáziumi iskolatársamról), Makóról, második vagy első? otthonáról, ahol a hétvégeket töltötte, imádott nagyszüleinél a hires , közkedvelt Sonkodi orvosházaspárnál (nagyanyja anyu reumatológusa volt)), magáról a levéltárról, családias milliőjéről... a bordó faláról, (mi klappol képei feketéjéhez, szürkéjéhez) archiv foltóiról...
hogy úgy fest, ahogy él, és úgy él, hogy fest
persze tanit is, és itt találtam egy rokonvonást )végre): koncert, szinház, film, killitások is beleférnek a tanitásába.. mert a kultura egy--- és tág, s azt kell továbbadnunk
ó, mely dicső ész bomla össze itten ...
ez az idézet egy időben gyakrabban bevillant az agyamba (ami még nem bomla össze:)
nem is tudom, miért, kire(mire) vonatkoztatva, lehet, hogy csak úgy...
a darabban , jól tudom (még) Ophelia mondja Hamletre (pedig valójában téved, mert Hamletnek még csak ÁLörültsége van
de ha jobban a szavak mögé nézek
ez a mondat mindenkire vonatkozhat, egyszer.... (akár másfelől az Algernon történet)
Shakespeare. zseni volt... miden szavának súlya van és többszörös értelme-érteke
csak nem mindig fedjük fel (nála kisebb értelmünkkel)
kávé - társasággal
újabban otthon nem esik jól a kávé, ott is hagyom, el is feledkezve róla, csak óránként iszom belőle egy-egy (nem is jóleső kortyot
a napokban a levéltár udvarán a megteritett büféasztalnál a kiállitásnyitó után elhangzott a bűvös szó KÁVÉ, s már kezem-lábam törve rohantam is érte
...
és NAGYON jól is esett a kávé, minden kortya...
a kedves kínáló választ is adott kérdésemre, hogy vajon miért nem esik jól otthon a kávé
mert hiányzik a társaság
elgondolkodtatott
valóban
ha nem is konkrétan a társaság, az emberek,
hanem a miliő(jük)
akár egy kávézóban is, hogy jönnek-mennek körülöttem, beszélek a felszolgálókkal (már jó ismerősök)...a mozgó élet látványa, amiben benne vagyok (meg nem is, csak figyelem)...
van, amit nem jó egyedül csinálni....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)