2022. december 5., hétfő

a kérés nagy szégyen....

 megpendítettem lányomnak, hogy gyakrabban is hivhatna videon, az ingyen is van, meg szeretném látni őket, főleg unokámat, nem csak fél évenként...(s hogy ne csúfolódjon, amiért lesem őket a zoomon péntekenként)

azt mondta, szóljak, mikor..., konkrétan

csakhogy én nem szeretek zavarni

pedig az másképp nem megy - mondja

hm...

tehát mindig zavarok (?)

pedig "nekem (is) a kérés nagy szégyen"

mégha lányomtól is kérném...

inkább nem is kérek (semmit!)....


MJAKra ideiglenesen

 egy kritikusomhoz


 magamnak, magamért  számolok el folyton

nem pislogok tapsoló vagy pfujoló közönségre

magammal van megbeszélnivaló dolgom

ezt jól vésd az eszedbe

mielőtt belémkötnél

mert minden rám tartozik

s nem rád te kivülálló

ne szólj belém érzéketlenül

partvonalon kívülről

kivül bonyodalmaimon

csak azt láthatod belőlem

amire ajtót nyitok, én

de az egészet sose láthatod

az mind az enyém!

****

apám albérlete... álmomban

 végre ha csak közvetve is de apámról álmodtam..

abban a lakásban voltam, ahol valaha albérletben lakott

persze minden át lett alakitva, vonatfülkeszerűvé, de mégis

apám lakott valaha ott....

hol sose jártam, csak kivülről láttam

de most kinyilt az ajtó 

álmomban!

csak nyilna a többi is....

***

kerek egész

 lettem

nőttem

bonyolódtam

egyszerűsödtem

eliminálódtam

voltam


***


csak élni

 nem summázok semmit

maradjon lezáratlan ez is

mint minden az életemben

nincs tanulság se

megkérdőjelezhetetlen

csak élni kellett  volna

csak élni 

igazán élni


****


ébresztő

 félálomban éltem az életem

csalódtam - leginkább magamban
ideje felébredni végül is
eleget aludtam!

***

izsákok

 Azt mondják bizonyos rabbik

Hogy Izsák volt az első holokauszt-túlélő
S ezt szó szerint lehet venni...
S hogy mi ne akarjunk áldozatok lenni
Mégha majdnem azok is ,akár Izsák
Felejtsünk is de emlékezzünk is
Legyünk Katica Mátyás király meséjében
Csakhogy nem mese ez, gyermek!
Nem kéne átesni a ló tulsó oldalára
Az áldozathibáztatás bűnébe esni
Mert könnyebb felejteni, mint emlékezni

De az a kos-szarv
A sófár hang
Mégis csak ezt teszi
S nélküle nincs
Új év se
Új élet se
Katarzis se

És semmi se...

nov 22

**

ver

 hangos

jambusokat 

ver a szivem

csak ver csak ver 


megérdemelten

nem kiméltem


ta tam ta tam

ta

tam...


ta.......


***


mi atyánk, én atyám

 

Mi atyánkhoz imádkozik

immár nyolcmilliárd ember

tudva-tudattalanul


az én atyámat

az egyedülit

csak az enyémet

már régesrégen

megölte a háború


azaz más emberek

pedig még ismert

2 hónapig

s szeretett

de elment...


nem tudom hová

nem tudom hol van

és sose álmodok róla

egész életem

nélküle

éltem le


Én atyám

tán te is vagy 

a mennyekben?


Én istenem...

én atyám...


én imám...



***


Vakvezető

 EGY NŐ MEGY EL ELŐTTEM határozott léptekkel, szorosan mellette egy vakvezető kutya

pár lépésre a zebra, de egyenletesen haladnak tovább, rendithetetlenül...közvetlenül mögöttük egy autót látok, majdnem a sarkukban... 

mennek rendületlenül , egyenletes tempóban

bátrak, okosak és higgadtak

és főleg teljesen egyenrangú társaknak tűnnek


azon gondolkodom, hogy hány ember van. akire igy rábíznám magam (vakon)

tán én is inkább egy kutyát választanék....


****

zsinagógai emlék


emlékszem a titokzatos

zsongásra-morajlásra

belépve a zsinagógába

a férfiak külön világára

fejüket mélyen lehajtva

imasálaikba burkolózva

nem értettem semmit

csak éreztem ez 

valami fontos lehet

lnekik...

belefeledkeztem

kicsi lányka

ünneplő ruhába'

ünneplő lékkekel....

anyám mellettem


szép volt

rég vége már


se ő, se az 

imádkozó férfiak

se a zsinagóga

rég nincs már!


****


bölcs, ki

 bölcs, aki túllép önmagán

s belenyugszik halálába


a Nagy Egészben

láncszem mivoltát

megtalálva


***


kölönbözőek vagyunk

 van, aki agyonúnja életét

s van, akinek az is esemény

ha egy levél lehull a fáról!

:)


***


 sajnálom a sárga leveleket

lehullás előtt...

bár még csak remegnek

de egy erősebb széllökés

letépi őket az ágról

hova nincs visszarepülés

helyükre majd új levél kerül

jövő tavasszal

s senki nem emlékszik rájuk

a tavalyi avarra




nem került rá sor, bár kapcsolódtak volna témáinkhoz:

kritikusaimhoz! 


vallás: Izsákok

            mi atyánk, én atyám

            zsinagógai emlék


            


süt a Nap

 süt a nap de

nem ont meleget

mindegy 

világit

rosszkedvem telét

felszakitja...

arra az időre...

köszönet

számadás

annyi minden voltam már

(és annyi minden nem

és már nem is leszek)


azt hiszem gazdag voltam

egész életemben

magammal...


és épp  elég ...

mégha elégedetlen is

sokszor


és jól megvoltam

mégha néha 

veszekedtem is

magammal


de mindig megértőn

s empátiával

nem úgy mint

másokkal..


már mindegy

azt hiszem

semmit se

csinálnék másképp

tán igy volt megirva

a melléfogások is

végül is


elevickéltem eddig...

s nyíltan nézhetek

tükörbe


ha nem is

gyönyörködve




2022. december 4., vasárnap

advent 2.

 



lelket megérintő adventi ünnepségen voltam,



és utólag döbbentem rá - talán nem szerénytelenül,  - hogy ezek létrehozóiban. a lelkükben egy kicsit tán én is benne voltam, ha máshogy nem közvetve...hiszen Döme Mari osztályfőnöke voltam 4 évig, Szalma Tomi meg diákszinpadosom...


Szalma Tamás szinmúvász, mint Makón született és nevelkedett ... mondott rövid beszédet, és Nagy László Adjon az istenét..olyan átéléssel, mintha a költő  állt volna előttünk, olyan volt a taglalása s a bensőségessége...



a műsort meg Döme Mari tánccsoportja szolgáltatta, (nem sokat láttam belőle) de a végén egy Koncz Zsuzsa száma a Békéről adott hangos hátteret egy közös és felemelő béke-táncnak


joggal mondta a műsorközlő, hogy megérintette ő is a lelkünket....

a 2, gyertyát gyújtottuk, a reményét! (nem azért mondom,., illetve AZÉRT)




cimbalmiband

 annyian voltak szombat délután az 5-ig nyitva levő Sparban, még a szabad mozgásom is akadályozva, hogy mindenkit előre engedve szinte megvártam a zárást, ami viszont, - csak út közben jutott eszembe hazafelé, hogy - egybeesett a "cimbalmiband" (micsoda név!) koncertkezdéssel, még szerencse, hogy a szomszédos református templomban volt,, igy csak a papi bevezetőt késtem le, ami igazán elhanyagolható,



 utolsó előtti sorba bepréseltem magam, ahol kedvemre, felállva fotózhattam is, s főleg videóztam hiszen annyi megörökiteni méltót hallottam, igazi, autentikus népzenét - különösen a hegedűs volt ragyogó, mondanám ördögi, ha nem épp egy adventi kncertről lett légyen szó...a népzenészek remekeltek, lírától ihaj-csuhajig,  a női vendégénekes nem tetszett annyira kicsit kimódolt volt, de a férfiak közül is énekelt valaki férfias, mély átéléssel.. őszinte, szép hangon...



másoknak is tetszett a koncert, mert vastapsot kaptak, sőt felállva is ...

de két ráadás után (sajnos) csak vége lett a zenének  s hazamentek a legények, meg az öregasszonyok is... :



SzimShalom 30 éves

 ez egy (vagy inkább a) reform zsidó (hit)közösség, az ő évfordulójukat ünnepelték (-tük) együtt a Bet Orim hátterével (Bálint házi nagytermi szinterével)

de most ők voltak a főszereplők, s nagyon jól csinálták

már külsőre is feltűnhet, hogy szinte csupa NŐ, s este ellenére is imasálban.



van egy rabbi(nő) meg kántor(nő) az élükön




és külön is a 6 zsoltárt (haszid hagyományt követve) egy nő vezetésével énekelték - tük... klarinétos, gitáros, dobos kiséretében...közösen



onnan a többes szám első személy, mert pl én is bekapcsolódtam a tömegbe, énekelni, fel is vettem zoomra (csak nem tudom ide varázsolni)



K.K. összefoglalta Isten jelenlétével (Shekina)megspékelve a közösség történetét...

ami nem volt sima, az útjuk, mint minden újnak...)

de most hogy pár éve kivált belőlük a Bet Orim, már két ilyen szervezet is van...

a Bet Orimot rabbi vőm vezeti egyébként, s fia-unokám is olykor akitvan közreműködik, elnéztem, hogy táncolt, fantasztikusan. törött lábujja ellenére!!!! (szerintem táncos nagybátyámra ütött, és ha nem kungfuzna a lábujja se tört volna el, szerintem -  énszerintem  inkább a táncolást kéne továbbfejlesztenie - horán túl)