"Ave Caesar, morituri te salutant"
Ave.
Maros!
A
halnikészülő köszönt.
De
lehet
hogy
te
életre
kelted
mert
itt
az
öröklétet
susogják
a
parti fák
2016. május 7., szombat
2016. május 6., péntek
minden hiábavaló?
"Hiábavalóság, csak hiábavalóság, ezt mondja a prédikátor, hiábavalóság, csupa hiábavalóság. Minden hiábavalóság! „
mert mi van ha ha kiderül
a
végén
hogy
tényleg
MINDEN
HIÁBAVALÓ
hogy igaza
volt a prédikátornak
s
nem tehetünk róla
ha
dugába dőltünk
de mégis megtettük
azt
a keveset
amit
lehetett
reméljük
2016. május 5., csütörtök
a kert végében
a
kert végében
engem
sose ütöttek meg
gyerekkoromban
(felnőttként
igen
méghozzá
a férjem
míg
meg nem sokalltam
de
most más a téma:
az
érintetlen gyerekkor)
inkább
vert volna anyám
nem
bírtam a szidást
mit
verés helyett kaptam
mondtam
is neki
inkább
verjen
a
szidást nem bírja
el
a lelkem
a
testem bírta volna
a
büntetést
jobban
-
így
gondoltam
mert
anyám oly
szívhez
szólón szidott
s
az annyira fájt
hogy
mindig
a
kert végébe futottam
hogy
ne is halljam
mit
kiabál
mint
később
az
első igazi csók után
mert
az is felkavart
s
a nagy érzelmektől
mindig
elfutottam
de
valójában
sose
tudtam
a
lelkem elől elszökni
mert
benne voltam
s
vagyok mindig
akár
szidtak
akár
csókoltak
s
még most is
mikor
minderre
csak emlékezem
a mára már
nemlétező
kert végében
(emlékcserepek)
coffein
hiába van reggel
már
tudom
miért
ivott
anyám
mindig
egy
szimplát
hazafelé
jövet
hogy
haza is érjen
nekem
lassanként
ahhoz
is coffein kell
hogy
elindulhassak
otthonról
de
nem is tudom minek
lehet
hogy
inkább
aludni
kéne
itt
az ideje
(hiába van reggel)
(hiába van reggel)
május
3
2016. május 4., szerda
időm
időm
sose
tudtam a napom
beosztani
hogy
is tudtam volna
az
életem
mivé
napjaim összeálltak
a
végére
mindig
kevés volt 24 óra
egy
napra
mára
már
kevesek
az
évek
kevés lett
az élet
az élet
éjszakázás
nem tölti ki
nem tölti ki
hiányait
be
kell látni
alulmaradtam
győzött
az idő
ami
állitólag
nincs is
nincs is
de
nekem
csak kevés
csak kevés
egyelőre
aztán
meg
tényleg
tényleg
nem
lesz
időtlen
időkre
időkre
hát
addig kell
csinálnom
valamit
ha
mindent
már
nem is
mert
egyszer
csak
nem
lesz
másnap
hova
tologassak
tennivalókat
május
3
gyerekszoba
a
gyerekszobánk
MINKET
TULAJDONKÉPPEN
szép
lassan BEFALAZTAK
ahogy
felidézem a régkorom
hirtelen
megcsap a tágas
tiszta
friss levegő –
ahogy
áramlik
a
sok szobában
ki és be
ki és be
megfoghatatlanul
de
érzem
s
aztán nem…
aztán
s azóta is fulladozok
elvették
a rendes bejáratunkat :
a
magas földszinten az
előszobánkat
a
kis fehér szobát
mindkettő
ajtaját befalazták
majd
lent a kis konyhánkat
az
a 3. ajtó volt már
A
butoraink összetorlódtak
raktárszerű
lett az utcai szobánk
de
az ugyis hideg
északi
fekvésű jégverem
próbáltam vigasztalni magam
maradt
a hosszúkás udvari
falai
bordó olajfestékkel befedve
de
ide legalább besütött a nap
ez
volt a gyerekszoba valaha
hat
gyerek nőtt fel benne
(anyám
és öt testvére)
meg
én
meg
aztán
a lányom
szoktam
is mondani
nekünk
volt gyerekszobánk
sőt
: tulajdonképpen
csak az volt.
(emlékcserepek)
csak az volt.
(emlékcserepek)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)