végtisztesség(telenség)ek

A fb-on , a Zsidó múlt közösségi oldalára, ma valaki feltett egy képeslapot, ami egy szép zsinagógát
ábrázol, 

ott a helységnév is, hogy hol: Pancsován. Számomra rég ismerős ez az idegen helységnév. Apám holttányilvánitási papirjaiból, Benne az egyik munkaszolgálatos bajtársa tanúskodott, hogy Gonda Károlyt utoljára Pancsován látták….a Borból induló halálmenetben…. S feltehetőleg a cservenkai tömegkivégzéskor esett áldozatul

Pancsova tehát azt a várost jelenthette számomra, ahol apám még élhetett…. (de hogy ott is milyen szörnyűségek történtek, már korábban is, arról is épp olvashattam, a kommentekben.)

Csapody Tamás kutatott, -kérésemre- apám után is, a bori munkaszolgálatosok közt - de nem találta nyomát semmi listán sem egyebütt….Az ő (Bori munkaszolgálatosok c.) könyvének térképen döbbentem először rá, hogy Pancsova és Cservenka nincs is olyan közel egymáshoz… Támadt olyan eretnek gondolatom, hogy hátha, s talán jobb is lenne, nem is jutott el Cservenkáig, hátha már útközben…. S így kevesebb kilométert szenvedett

Most megnéztem a google térképen is,,,, a helységek közti távolságokat…

Pancsováig Borból (a kiindulóponttól) a távolság: 194km, Pancsova és Cservenka: 152km, (Cservenkától Makó 125km…

az útvonaltervezőben azt is megnéztem, mindez mennyi időben, gyalog:

Bortól Pancsova 40 óra…

ezt még biztos megtette apám is, ha ott még látták…. Ha továbbment, Cservenkáig, a tömegkivégzés helyszinéig, az még 31 óra…., Makóig már „csak” 25 óra lett volna (de hát Németország felé vitték...a többieket)…

Nem tudom, hol, hogy halt meg az apám. Nem tudom, el lett-e temetve s hogy, egyáltalán. (állitólag Zomborban, Cservenka közelében van egy tömegsir...de ezen a listán sem szerepel a neve…)

Cannesben nagy ovációval fogadták a Saul fia c. versenyfilmet, ott (egy auschwitzi táborbeli sommerkommandós) fogoly apa vél rátalálni a fiára, holtan… és mindent elkövet, hogy (legalább) zsidó módra temethesse el, adhassa meg a végtisztességet neki…

legalább azt….

De hát lelőni, elgázositani … ami a csak remélt temetést megelőzte… micsoda???!!!!

Ne ölj! -

A bibliai ősatyák életük betelvén haltak meg. Matuzsalemi korban

Saul fia, egy kisgyerek, kit az apja el akar temetni tisztességgel….

egy fiatal munkaszolgálatos apa, akinek akkor pár hónapos, idegenbe deportált (de Auschwitzot csoda folytán megúszó) lánya most itt azon mereng, lesz -e bátorsága megnézni, végignézni, ezt a filmet. A Saul fiát

és ami nem film, hanem az életem (apám halála)… örök temetetlensége…. Csak végig gondolni is...

Hát hogy is tudnám , sose tudnám, megnyugtatóan „lezárni „ a történetet, a történetünket… ez is egy végtelen történet… folyik át rajtam, meg-megakad, újabb és újabb impulzusoktól válik egyre elviselhetetlenebbé. Nem úgy mint normális halál és normális gyász esetében, amikor az „idó minden sebet begyógyit”, mégis csak érvényesül valahogy …. s megszelidül a kin.

Az enyém egyre vadabb! És vég-telen.

virágsors

tegnap még virult
mindenki megcsodálta
mára elhervadt

VÁROSNAPI MOZAIKOK

gyönyörű zongorazene könyvtárből kijövet, megcsapja a fülemet, A szinpadről jön, amin kislányok gyönyörű mozdulatokkal balettoznak... nem hiába dijnyertesek országos versenyeken...(jut szembe én is meg lányom is legelőször balettáncosok akartunk lenni... ..de hát ki nem? , hogy ilyen gyönyörű, könnyed, kecses és ugyanakkor természetes a balettozó gyerekek tartása, mozgása...  igen, ha mást nem , legalább ezt megéri! jó, hogy van egy ilyen képzés a városban!!! tán pár év múlva kifinomultabban fog mozogni (és viselkedni) a lakossság, mint mostanában(?)

ugyanigy járok később a szinpadról jövő hangokkal...,de most élő zenekar játszik, mindenfélét, (eredetileg egy katolikus egyházi kórusból alakultak, a hegedűsük akkoriban járt zeneiskolába, amikor a lányom, csak ő zongorázni... bevásárlásból jöttem tele szatyorral, de fogva tartanak, le is ülök, biciklim tartva, s még énekelek is velük, biztatásukra... ná nánáná nánánánánánána... apám hitte....én is hiszek minden szép dologban... a dalban a dalban a dalban.... a város zajában... magamban (?)..meg valaki mondja meg... (ez a cime is a koncertjüknek..a nevük VOX...egyébként eklektikus volt az összeállitásuk, tartalmilag pláne... de hát legyünk toleránsak...minden értelemben. De rég vittem be a tanitványaimnak, frissiben, meg énekeltettem velük az évzárón.. a föld sebeit begyógyitandó...(hiszen arra születtünk!)...de  Valaki mondja meg, a hosszú évek, Mért tűnnek úgy mint egy pillanat,Valaki mondja meg, mi az, hogy elmúlt, (közösen)Valaki mondja meg, hol maradt. (közösen)

 Másnap (mert mifelénk többnapos egy városnap) :)

filmeket nézek, a mozivá is avanzsált hagymaházban...a makói video művészeti műhely két jeles egykori tagja filmjeit, beszélgetéssel, a műhelyvezetővel ... profi rendezők, operatőrök immár vagy majdnem azok, de tény, hogy remekül munkálkodnak... régi filmjeiket is látjuk (egyikük, az operatőr (kis) lányommal is csinált közös filmet annak idején ..dijat is nyertek vele Berlinben a médiafesztiválon, Szyszyphosz nyomában... hú de rég volt) .itt későbbit mutatnak be ,a régiek közül is... a másik világot, meg vizsgafilmjeit, (a Filmművészeti Egyetemről) ilyen nevekkel mint Margittai Ági, Haumann Péter, Trokán Nóra...Németh Gábor Bármelyik filmen átsüt operatőri különlegessége. íde a filmek iránya (pedig ez mai trend(?) .. kevésbé...) , (nekem horrorisztikus és trükkös) 

(a másik filmes, ő a budapesti médiaiskolában végzett (dékánja Kepes András), filmjei egy mai birkajuhászról, és nagyanyjáról (Magam)--- és a későbbi (szimbolikus-allegorikus)  EL a 8, különböző sivár helyekről jövő, böröndöt cipelő és végül egy buszban elutaző kisgyerekkel--- megejtő, elgondolkodtató

tanyai filmjeik a legszuggesztivebbek változatlanul. de hát nem lehet örökké a tanyán maradni. De azért talán nem kellene felvenni még beszédmodorban is ezt a pesties szóvéghúzó stilust... (ha az öz ést el is vetjük)

az a gondolat támad bennem, hogy arról kell irni, filmezni stb,..ami körülöttünk vagy inkább bennünk van,, amit ismerünk, amiről van személyes mondanivalónk, közünk...a többi idegen marad és csak üres szemfényvesztés.

este a Ghymes koncertre  direkt megyek, de most csalódok. Úgy (bocs,de nincs találóbb szavam) óbégatnak, hogy szabályosan rezonál tőlük még a táska is az ölemben, azt hiszem előbb, hogy a mobilom szól,de nem, igy aztán mikor tényleg az... lányom hív, csak későn veszem észre. kimegyek a sorból, jó távol, többméternyire ülve le egy magányos padra... (mert hogy a  padok eltűntek a központból,,,... lábuk kelt?), viszont tisztes távolságból élvezhetőbb a koncert....

lehet, hogy mindent igy kellene.... "tisztes távolságból"...(?)

Isten magánya

Nem jó az embernek

egyedül

Isten ezért teremtett

embernek társat

de

eleve

neki se

volt jó

egyedül

ezért teremtett

embert

aki megfeledkezett róla

mint hálátlan gyerek

szülőjéről

és magára hagyta

2015. május 8

Új tavaszok

Nem is tudom

mit csinálnék

ha nem lenne

mindig új tavasz

mikor a természet

mindent újrakezd

Ha nem lenne igy

már én is

befejeztem

volna rég

azt hiszem

De így

oly könnyű

minden évben

újjászületni

vele

(egyelőre)

2015 május 7

Finis előtt

FINIS ELŐTT MINDIG
LELASSULOK

SŐT LE IS ÁLLOK

MINT AMA RÉGI 
HOSSZÚTÁVFUTÓ

HA MÁS OKOKBÓL IS

DE A MAGÁNYUNK KÖZÖS

PEDIG A CÉLBAN

NEM LENNÉ(N)K

EGYEDÜL

ÜNNEPELNE A SOKASÁG

VALAMEDDIG

S VALAKIK MINDIG

IRIGYKEDNÉNEK IS

AZTÁN

ELFELEDNÉNEK

DE IGY IS – ÚGY IS

TALÁN JOBB IS

NEM BEFUTNI

MEGÁLLNI MINDIG

A FINIS ELŐTT

A VÉGTELEN

EGY PONTJÁN

EGYEDÜL

AZTÁN

AZ UTOLSÓ LÉPTEK

MÉGIS MEGTÉTETNEK

VALAHOGY

"Kortárs költőnő verse grafittiként a Dunaparton"

Mai siker...



"Szerzőnk, Turi Tímea verse majdnem kőbe vésve. A graffiti illegális, de mi azért nagyon örülünk." Magvető)

szerintem a látvány maga "gyönyörű": (csak ki ne öntsön rá a Duna, meg ne nőjjön rá az alj- és oldalnövényzet:


könyvesblog:

"Hol vannak már a kiolvashatatlan tagek és az obszcén feliratok. Mostanában kortárs költőt illik a falakra fújni! Falakat firkálni még mindig illegális ugyan, de ez elég menő."



Ebből  a versből lett a graffiti

Turi Tímea verse

Írta: Turi Tímea, publikálva: 2013. 05. 23. szépirodalom, vers kategóriában

Utólag belátni

Apák és anyák; de legalább házasok,
akik évek után is zavarba jönnek, ha azt mondják:
férj, feleség. Elválnak, újrakötnek.
Minden szakításkor elsiratják a meg nem születettek
ígéretét is, és már az első csók után az új barát nevét
suttogják a sajátjukhoz este.

Házasok; de legalább van egy másik férfi, nő,
akivel együtt élnek, aki menedék a családi perpatvar elől,
hogy legyen egy új család, amiből a saját gyerek majd
kimenekül. Elhagyják a szülői házat, dédelgetnek,
és elhagyják őket újra. Nincsen szülői ház.

Néha rácsodálkoznak, hogy a másik is
ugyanonnan jött, ahonnan ők:
az emlékek egyszemélyes ketrecéből.
Nincsen szülői ház; de legtöbbször panel.
A gyerekszoba, ha volt, tapétája sárgul.
Hova tűnt minden el?
Ott maradt egy dobozban.

De hogyha visszanéznek, nem látják, ami volt
a füsttől – avart égetnek a kertben, fő a leves,
száll a por, a lámpában a légy, nézd, körbe-körbe –,
úristen, hát vége lett! Mondd, ki gondolta volna?

Van valaki másuk; de legalább egyedül élnek.
Emlékmenekültek, akik utólag belátnak szobákba,
ahonnan nem lehet kijutni, és ahova nincsen visszatérés.

http://kulter.hu/2013/05/turi-timea-verse/

---

az Indexen is hir lett!

http://index.hu/mindekozben/poszt/2015/03/25/elvalnak_ujrakotnek_-_a_kortars_kolteszet_graffitiben_gyozi_le_az_obudai_betont/


ott (a klubrádióból, meg  is hallgatható)
de a szó elszáll, az irás megmard... (ha le nem festik)