2015. január 7., szerda

ajtón kivül

(-tagadó)

nem engeded be
pedig ott van
a küszöbödön
s várja, hogy
kinyisd az ajtót

nem veszed észre
hogy valójában
te is
azaz legjobb
vátozatod
ott toporog

kizártad magad is

magadból

és a mindenségből

álmodtam, ébredtem

(kicsit átirtam a tegnapit, amit még félébren irtam:) (a cimét is kicseréltem, ennek megfelelően:)

Álmodtam valamit

pontosan
nem emlékszem
csak arra
hogy sokan voltunk
aztán hirtelen
egymagam
valahol

magamra hagytak?
vagy én őket?
nem tudom

talán
vártam
valamire
vagy valakire
mégis ott

s ekkor
mellettem
fecsörgött
a telefon

lányom törte fel
álombeli magányom
bölcsődében hagyott
unokámra panaszkodott
hogy sirt a küszobön
bár aztán bent
a többiek közt
már elvigyorodott
anyja ébren-frissen.lelkesen
messzi munkahelyre loholt

szép napot kivántam
nekik
de alig jött hang ki
a torkomon

ritkán beszélek
még álmomban is
alig

rozsdásodom


2015. január 6., kedd

álmodtam valamit


nem emlékszem
csak arra
hogy többen voltunk
aztán hirtelen
egymagam
voltam
valahol

magamra hagytak?
vagy én őket?

nem tudom
lányom telefonja 
ébresztett fel
reggeli álombeli
magányomból
bölcsődébe vitt
unokámról beszélt
hogy sirt a küszöbön
de aztán , bent
a többiek közt
már vigyorgott

ő munkába sietett
ébren friss-lelkesen

szép napot kivántam
nekik
amilyen a tegnapi is volt...
mint este mondta
de alig jött ki hang a számon

ritkán beszélek
még álmomban is
…...
rozsdásodom

2015. január 5., hétfő

jaj

mikor az egész test jajgat
s nem csak a száj
hiába mondják
ne jajgass

még jobban
fáj


2014. december 31., szerda

sokk

naphosszat....

ül foteljában
"mint az öregasszonyok" -
s rádöbben, hogy az

2014. december 28., vasárnap

egy film tanulságai

el vagyok maradva bejegyzésekkel az időben, és minél tovább halasztom, annál inkább nincs kedvem megirni az elmút témákat, illetve nehézségekbe ütközne a pótlás. Aztán rádöbbentem, hogy nap-lót tulajdonképpen - lásd az elnevezését is, és a webnapló , a blog is tulképpen az - csak aznap lehet irni, mindig is! mert elfelejtődik, ill elszürkül a jelen esemény később... a szine, az illata, érzékletessége, életszerűsége odalesz - persze teljesen sose lehet az, mert az már egyidejűség lenne.De az is lehet, hogy csak megélni kéne a dolgokat... s hagyni őket békén... (hogy ők hagynak-e ... más kérdés)

de most sietek egy mai napi filmélményem következtetését legalább leirni ide - még talán időben - teljes elkopás előtt

nem elejétől láttam a filmet, és véletlenül (bár nincsenek véletlenek)... utólag néztem meg a cimét is: Szavak és érzések

de már előbb ehhez kapcsolódott a következtetésem:

az érzések többet érnek mint a szavak

igazibb győzelem lemondani a győzelemről, mint győzni - ha és ezzel túlérünk magunkon, és egy nagyobb , fontosabb célt szolgálunk (ami a szeretettel - érzéssel(l. fent) függ össze)

és mellékesen: kereshetjük Istent, közelségét különböző vallásokban... de lehet, hogy máshol... kéne (netán bennünk, egymásban, a környező világban... mindenütt... . Közelebb van , mint gondolnánk, ha...meg tudunk nyilni...rá)



...

(egyébként több nagy filmélményem is volt a napokban,(amikről akartam irni: a "A menyországot választom ", és  az "Életem értelme"... ugyancsak tanulságokkal... ezek elemibben is ragadtak meg, könnyes katarzissal)

2014. december 27., szombat

titokláncszakitás


titoklánc

lányok, lányok
nem kell titkolózni
anyáitok előtt

ők is voltak
ifjak és bohók
bolondok és szépek

s ti is lesztek
megfontolt, megfonnyadt
fanyar vénségek

meglepődve
anyáitok
eltitkolt
dolgain

mint ahogy ők is
nagyanyáitékon
egykoron