Az ember előbb-utóbb meghülyül ebben a virusmizériában
Én nem birom a szobafogságot!
Kimentem a ház elé, egy napsütötte padra
De aztán úgy döntöttem, távolabbra merészkedek, csak ahhoz bicikli kell,a tárolóból
S úgy döntöttem, egy kis séta se árthat, a szabadlevegőn, körbejárom hát a háztömbünket, a tulodalon a házunk előtt parkoló van, épp egy autóba pakolgatott egy fiatalember, erősen köhögve-krákogva, még maga is kifakadt rá:
Ó ez a virus!
Korona? - kérdeztem elhaladva mellettük,
Nem - nevetett ő is meg mellette a párja
NAde mi van, ha mégis?
Visszafele a biciklimmel már másfele mentem, hogy elkerüljem őket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése