2020. március 27., péntek

Békeffi László szinész, kabarészerző, konferanszié és antifasiszta

(előirat) hát feladtam, 50-nél, az ADT-ben  összesen 255x20 cikkely van Békeffi Lászlóról, s már napok óta kutatom, de most már kiszállok, így se tudom, hogy fogom egy posztba sűríteni ha csak a lényeget is róla)

Ő Békeffy Antal fia, tudjuk édesanyja a fiatal, bájos , könnyed színésznő:  Vilma Kükemezey (sz 1860 dec 24), Nagykőrös) meghalt 1891 január 21, 30 évesen,   két héttel fia születése után, gyermekágyi lázban, Szegeden.

(férje  ekkoriban gyógyíttatta magát külföldön), úgyhogy a kisfiút bár apja nagyon gondosan , szeretettel és gyengéden nevelte...mellé egy dadust is felvettek, akit viszont anyja helyett anyaként szeretett....

végül is ha a rokonságunkat nézzük, ő Bak (Kann) Róza (ükanyám  (Bak Ungar Maria) testvérének unokája)  (Fia Gábor, róla esetleg külön írok  bár mint a Buddenbrook házban...:( a hanyatlás jeleit mutatja (van egy  lánya is: Gabriella - külföldön)

Szegeden született 1891-ben, január 12-én, Zürihben halt meg 1962.ben, január 21-én

 

kiváló, nagyformátumú  konferansz volt (Nagy Endre és Kellér Dezső közt), színész, iró... és nem mellesleg antifasitszta, (sőt állítólag ....Békeffi László alakja különösen érdekes, hiszen ő Arthur Con an Doyle híres nyomozójához, Sherlock Holmeshoz hasonlóan az egyik brit titkosszolgálat, a SOE munkatársaként is tevékenykedett. )










amivel összefüggésben letartóztatták 1942-ben, Dachauba deportálták , onnan betegen,,,,("testben, lélekben összetörve, de élek"  végül is nem jött haza (nyomós oka volt rá, valamiféle "demokrácia ellenes" összeesküvésben való részvétellel vádolták!) ..

"a kabaré legfontosabb személyisége a konferanszié. Ő az, akinek személyes mondanivalója van, aki szellemével összefogja a műsort — és aki politizál. Szellemesen, bátran és következetesen. Ahogy Békeffi László írta: „következetessége legyen az, ami megkülönbözteti a vérbeli politikustól.” Ezt az alapelvet ő be is tartotta, a német megszállás után ez juttatta Daohauba, és a háború után ezért költözött Amerikába, ahol „nincs Hitler és nincs Sztálin, nincs élgárda és nincs rohamcsapat, pártszolgálatos és nemzeti számon kérő különítmény, itt minden embernek joga van élni. beszélni és — viccelni."

(1991.  Magyarország Szuhai)

mert "semmiféle szintű diktatúra nem tűri a gúnyt,a viccet, a tréfát   egyszóval az igazságot" 

feloldásként egy dal, aminek többek közt ő írta szövegét:

néha néha visszajönnek a tavaszi álmok ....




Ir: Békeffi László: A száműzött Pódium (Torontó, 1955)
     Bános Tibor: Békeffi László és Kellér Dezső (Athenaum 2000)
     Lévai Jenő: Margit körúti vészbirák (1945)

1 megjegyzés:

  1. Hermann klub

    Zürichben, 1962. január 21-én hunyt el Békeffi László (Békefi László Vilmos, született: Szeged, 1891. január 4.) magyar komikus, konferanszié, kabarészerző, színész.
    Édesapja Békefi Antal író és kritikus, édesanyja Kükemezey Vilma színésznő volt. Békeffi László először 1912-ben lépett fel Ferenczy Károly kabaréjában, 1912-től 1918-ig tagja volt a Modern Színpadnak, 1921-től 1923-ig pedig az Apollo Kabarénak. Pályáját újságíróként kezdte, de színitanulmányokat is végzett, ám valódi területéül a kabarét választotta.
    1913. október 1-jén Budapesten házasságot kötött Glück Margittal, akitől 1920-ban elvált. 1922. december 11-én Budapesten feleségül vette Jankovich Magda színésznőt.
    Boross Gézával 1923-ban indította az Imperiál Kabarét (Rákóczi út 90), majd 1924-ben Vidám Színpad néven folytatták. 1925-ben a Papagáj Kabaré tagja lett. 1927-től 1929-ig Bécsben a Boulevard Theaterben, a Simplicissimusban, majd a Ronacher Theaterben játszott. Hazatérése után, 1929-től 1933-ig az Andrássy úti Színháznak, 1934–től 1936-ig a Terézkörúti Színpadnak volt tagja. Komjáti Károllyal alapította meg 1936-ban a Pódium Írók Kabaréját, mely nem csupán nevében kívánta feltámasztani valamint folytatni a Nagy Endre működésének köszönhetően kialakult valódi kabaré hagyományait, hanem szokatlanul bátor hangú fórumot is teremtett a fokozatosan feszültebbé váló politikai viszonyok között.
    Saját maga is áldozatul esett szókimondó, éles bírálatainak. A Színművészeti Kamara fegyelmit indított ellene 1941-ben, majd letiltotta a színpadról. 1943-ban először Sopronkőhidára, onnan pedig a dachaui koncentrációs táborba hurcolták. Haza már nem tért.
    1949-ig Angliában élt, később az USA-ban, majd Svájcban telepedett le. Termékeny munkásságnak gyümölcsei közé számtalan színmű, kabaréjelenet, sanzonszöveg tartozik.
    Konferanszait szokatlanul bátor hang, újszerű forma, a szellem és a humor ötvözése jellemezte, mely remek előadásmóddal párosult.
    (Wikipédia)
    Paprika blog fb

    VálaszTörlés