2020. február 5., szerda

jóindulat?

azt mondta csak nyugodtan olvassam fel a verset, könnyítsek magamon - biztatatott

nagyon fals volt ez a mondat, vissza is szóltam, hogy nem vagyok én nehéz...

de hirtelen nagyon nehéz lett a szívem.

Schulmann bácsiról ,, a Családját elvesztő kántorunkról olvastam, (ki később templomát és kis házát is elveszítette )....

mobilról olvastam és hirtelen elkezdett remegni a kezemben a mobil.. érdekes , a hangom nem. s be is fejeztem, határozottan,annak rendje s módja szerint....


utána csönd

mit kinzom, mit gyötröm magam, jött a "könnyits magadon" mondat után. .annak egyenes folytatásaként

tiltakozásomra a válasz, de  hiszen, láttam,  reszketett a kezed

valóban, de arról te is tehetsz, azzal, amit mondtál előtte....az nehezítette meg a helyzetem

az irodalmi kör vezetője érezte hogy mondani kéne valamit,,, jóindulatból mondta....

hát persze :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése