julcsáztak néha a rokonaim
meg julkázott is főleg feribácsi
de mennyi szeretet volt ebben
játékosság és közvetlenség
s milyen természetesnek vettem
feri bácsi..mindig mosolygott
ahogy tehette felkarolt
ügyes bajos dolgainkat
magára vette
hogy elment az életből
lassan járva
megrokkanva
észrevétlenül
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése