2019. május 31., péntek

a kávézó újságja

bent megiszom a kávét a kávézóban, aztán kiülök a teraszra a napi újsággal, most a nap nem süt , igy hamar át is néztem a lapot, 4 perc alatt megfejtettem a keresztrejtvényét, összehajtogattam, és közben felálltam, és a szél kifújta a kezemből, a szomszédos asztal felé, fogja már meg, mondom az ott ülő fagylaltját nyalogató férfinak-fogja már meg, vagy nála hagyom, ha kell neki

vissza is viszi majd? - kérdem, kicsit kételkedve, mert össze is hajtogatta- dehogy viszi, haza viszi begyújtani a kemencéjébe, különben se tud olvasni

?

mert Bácskában tanult...

el is magyarázza hogy jutok el őseim helyére Bácsmartonosba, Szabadka felé buszra kell szállni Kikindánál le, s onnan még 40 km buszon...

azért tanuljon meg olvasni, mondom még búcsúzóul, ha már itt él, (persze, nem is tudom, itt él-e ,igy utólag) a munkájához is kellhet, mit csinál

hát most semmit, mert le volt csukva -a válasz

hm, pedig nem is néz ki bűnözőnek- így én

szóval: mert le volt csukva - olyan természetesen mondta

de azt már nem mondta el - miért!

vigyázzon magára! - köszönök el (mielőtt viszem vissza az újságot be a boltba)

igyekszik... azt mondja

(bár jut eszembe az újságot is elvitte volna, mondván nem fél attól, hogy majd utána szaladnak a kávézóból...)

május 20



máj 20

3 megjegyzés:

  1. Felvidítottál nagyon a történeteddel.
    Szeretem a természetességed, ahogy minden élethelyzetben azonnal megtalálod a jó mondatokat, bárki is legyen az, akivel beszédbe elegyedsz, diák, fiatal felnőtt, középkorú, vagy azon túli. (Én biztosan meglepődtem volna a férfi nyílt őszinteségétől, és már azonnal a saját gondolataimmal lettem volna elfoglalva, és nem tudtam volna ilyen gyorsan reagálva azt mondani neki: "vigyázzon magára!")

    VálaszTörlés