2017. október 22., vasárnap

sötét utak meglepetés fényekkel

tegnap (pénteken)kihasználtam az  ősz talán utolsó nyárias napját a strandon... úgyhogy este 7 körül mentem postára, Sparba (égőért, meg ÉSért - az Ex librisben lányom  verskötetéről is írnak) aztán hazafelé megdöbbentem, mennyire sötétek az utcák, s aztán meg világos szigeteken:

az első furcsa szokatlanság az volt hogy a zsinagóga ki volt világítva!


 


közelebb menve hallhattam is:  ajajajajaj

be is kukucskáltam, láthattam hatalmas feketekucsmás, pajeszos fejeket

aztán, meg is jelent külön egy fej, egy ablakban, háttal az utcának, nekem - mögötte messzebb másik , igazán festői látvány volt, Chagall ecsetjére kívánkozó, ámbár grafika is megtenné... a (még mindig rossz) fényképezőgépem vagy mobilom  viszont mire elővettem félve, megfordult és hol az ablak egyik hol másik felében tűnt fel dülöngélő fejkontúrja , de kép nem lett...(nem is illő!)  azt hiszem észrevett, később ki is jött, akkor láthattam a fehér harisnyáját is, a szája mozgott imádkozhatott, kint is

mi van? kérdezte egy arra sétáló pár : péntek este, mondtam , nevetgéltek, és fogalmuk se lehetett róla, hogy ez a szombat bejövetele, köszöntése...vagyis szokásos imádkozási esemény, de valószínű a Vorhand rabbi jarzeitjára jöhettek megint ahogy évente szoktak.,..zarándokolni, egykori makói zsidók kései leszármazottai a világ minden pontjából...

fura, hogy épp úgy kívülállónak érezhetem magam hozzájuk képest, mint az a nevetgélő és egy másik bekukucskáló pár?

meg se értette volna az a kucsmás fehérharisnyás ember ha ólálkodásom magyarázataképp mondtam volna neki:

én is zsidó vagyok ám

ugyan már: biciklivel a kezemben, bevásárlásról jövet, cekkerrel? és megértett volna-e magyarul? ugyan..

és hiába ott a kapu mögött  a márványtáblán a többi neológ mártír között apám neve is.. meg se fordulhatott a fejemben , hogy most bemenjek...

el is ódalogtam, a z épülettől pár  még korábbi épületexponálással azért...

...aztán sárga leveleket fotóztam ,

majd a mi neológ lebontott zsinagógánk emlékjelét, amikor furcsa tükröződés tűnt fele benne



s hátam mögött kisebb csoportosulás,egy nagyobb szállítmány mögött, körül,  sötét volt, de jól kivehetően egy tank volt a járműn..

utoljára 56-ban láttam ilyet, mellette sétáltam iskolába menet

egy unokámkorú kisfiútól meg is kérdeztem, mit szól ehhez, látott már ilyet? persze, tank, elbűvölve nézte a harckocsit, még magyarázta is, hogy milyen fajta ...fején valami usanka,  , 

én utoljára 56-ban láttam ilyet, mellettem araszolt  iskolámba menet

mint mondták kiállítási tárgy, épp október 23-ra (maradjon is maximum csak az!)

.

aztán már több meglepetés nem ért a sötét úton

.-------------------------

ma megnéztem világosban,a harckocsikat, messziről olyan volt, ahogy körbe voltak kerítvre, mintha egy állatkerti ketrecben lettek volna, s a látogatók is úgy állták körbe (nem simogatták azért:)

szerintem maradjon is csak kiállítási tárgy, rácsok mögött!

)egyébként jóval nagyobb volt,amit én 56-ban láttam...) (vagy csak én kisebb?....)





2 megjegyzés:

  1. Olyan érdekes volt ezt olvasni, mintha veled bolyongtam volna a homályos utcákon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) de jó! akkor (visszamenőleg) mégse voltam egyedül :)

      Törlés