2017. október 14., szombat

a múlt ami bánt

mostanában a fejem fogom
ha az elpasszolt fiúkra
gondolok

és fájdalmasan nyögök
ha kislánykorom
megpróbáltatásaira

hogy lehet hogy
egyedül jártam
mindenfele
óvodába
iskolába
csak a marosra nem
vizébe már igen
örvényektől nem ott
hanem a  szárazföldön
kellett volna
de én semmitől
sem féltem

auschwitzután

most sem

csak szorongok egyre
s nem tudom miért
a múlt ami bánt

még ma is
ennyi év után

5 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ...meg a jelen (meg a jövő :)
      ...meg minden! :)

      Törlés
  2. ...vagyunk így egy páran, pedig - meglehet, sőt sokunknak biztosan - nem jutott olyan nehéz gyermekkor, mint Neked. (A szorongás népbetegség.)

    VálaszTörlés
  3. ...vagyunk így egy páran, pedig - meglehet, sőt sokunknak biztosan - nem jutott olyan nehéz gyermekkor, mint Neked. (A szorongás népbetegség.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. bocs, de adott esetben én sem voltam konkrétan A-ban, és a rávaló utalást általános és nem csak magárntörténelmi) korszakmegjelölésként használtam, ezzel a "nem helyes" helyesirással "auschwitzután"...

      Törlés