elmentem a szervita tudományos konferenciára is
no itt is a helyi körülménynek nem kedveztek, az elején még bent ültem (bár utolsó és szélső sorban, (ha nem számitom a mögötte felsorakozó tvkamerákat) de kénytelen voltam itt is felállni, s megközeliteni kevésbé fullasztón meleg helyeket..meg ivóvizeket....de végig kitartottam,
több előadást hallgattam meg, váltakozó érdeklődéssel és figyelmemmel - témájának megfelelően
maga az épület története is érdekelt (H Pali, az ülés levezetője ecsetelte..a fölöttébb változatos történetét térképekkel illusztrálva
(amiből jelzem egy nem feljegyzett személyes adat, hogy egyszer a gimimenza felé haladva (mert az is benne volt ) jól bevertem a fejem a 17 közül az egyik nyitva felejtett ablakába )akkoriban a gimi-kollegisták laktak mögötte) most, évtizedek óta üres, romlik is az állapota szemmel láthatóan...
(egykoir püspöki nyaraló (is) volt)
Antal József 25 évig volt igazgatója a kápolnának, róla Barna Gábor beszélt, nem először hallom róla, elragadtatott szavait, de most is lenyűgözően.
csodálatos egy ember lehetett (pap, zenész zeneszerző, költő) (s mi lányommal csak azon kuncogtunk, hogy a menzán hogy keveri vegyiti-fűszerezi az ételt mindenfélével össze-vissza a szomszédos asztalnál - ezek szerint inyenc is...)
egyszer ugyan voltunk még általa szervezett koncerten is a kápolnában
(akkor még Balog Tünde batikjai diszitették az oltárt, amik azóta tönkrementek)
az épp napokban eltávozott Pálfai pap visszatért egy előadással, ami csak lazán kapcsolódott a témához, de érdekes volt Hét fájdalom - hét remény
Dürert vetitett mondandója mellé
mely érdekesen azzal inditott (ami engem is birizgál a kat vallásban, ) hogy középpontba a fájdalmat állitja, s ezt próbálta oldani...(a reménnyel?)
(volt még három előadás,..) úgyhogy a melegből csak fél 1 körül szabadulhattam, de kitartottam ..
.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése