furcsa látni unokámon az én meg apám vonásait, különösen ha elgondolkodik,oldalra és lefelé néz.
(én már egy ultrahang képén felfedeztem ezt a kis finom profilt)de nem akarom hangoztatni (úgyis, kezdettől észrevették a többiek, még a másik nagymama is)
semmi jelét nem akarom adni annak, mintha kisajátítanám vagy holmi előjogaim lennének e hasonlóság miatt. Az ősök genetikailag továbbélnek bennünk, (bennük), de ez a generációkkal osztódik, már csak 1/4 rész az enyém (négy nagyszülőt tekintve)- de tudom azt is, hogy nem minden a matematika (meg a kromoszómák feleződése), és a DNS útjai is kifürkészhetetlenek, az életünk során is...
Pl a kezét unokám épp úgy tartja, mint az apja...Az anyja mintha látványosan kimaradt volna az öröklésből, pedig biztos ott van, és zsigerileg is nagyon összeforrottak...
lányom e havi ÉS tárcája erről (is) szól, különösen az eleje:
"
Elég nagy szakirodalma van annak, hogy az anyaság hogyan változtat meg. Hogy egész egyszerűen kicseréli azt, aki előtte voltunk. Hirtelen matrjoska babává válik az ember, és kipattan belőle egy másik, nála tökéletesebb matrjoska baba. A kisebb baba önmagában is teljes egész: de az anya már sosem lesz az, aki előtte volt. Éles seb szeli ketté, és büszke lesz erre a sebre. A többes szám első személy lesz a természetes létformája, újra meg kell tanulnia, hogy önmagáról egyes számban tudjon beszélni." (...)
igen, én is más lettem, mióta anya... hát még nagyanya (bár az nem ennyire zsigeri)
kár, hogy... nem írom tovább..., még ha jobban is hasonlít ránk az unokánk, mint a gyerekünk.......
Érdekes dolgok ezek.
Csodálatosak.
"
Elég nagy szakirodalma van annak, hogy az anyaság hogyan változtat meg. Hogy egész egyszerűen kicseréli azt, aki előtte voltunk. Hirtelen matrjoska babává válik az ember, és kipattan belőle egy másik, nála tökéletesebb matrjoska baba. A kisebb baba önmagában is teljes egész: de az anya már sosem lesz az, aki előtte volt. Éles seb szeli ketté, és büszke lesz erre a sebre. A többes szám első személy lesz a természetes létformája, újra meg kell tanulnia, hogy önmagáról egyes számban tudjon beszélni." (...)
igen, én is más lettem, mióta anya... hát még nagyanya (bár az nem ennyire zsigeri)
kár, hogy... nem írom tovább..., még ha jobban is hasonlít ránk az unokánk, mint a gyerekünk.......
Érdekes dolgok ezek.
Csodálatosak.
É.B.J.Julika, nem akarok hazabeszélni, de tudományos tény, hogy az unoka az anyai nagymamára hasonlít legjobban. Nem hangoztatjuk, de attól ez így van.
VálaszTörlés