2019. március 20., szerda

sötétbarna - ezüst

azt hiszem elválaszthatatlan volt tőlem
a sötétbarna hullámos haj
mi mélyen a homlokomba hullott

már rég csak emlék ez is
egyre jobban őszülök
s hátra szorítom fürtjeim
rég gyűlölt kontyba
hátul egy hajfonat..
mi összefogja

mégis szeretem
ha nap világítja át
egészen fehér

amúgy meg ezüstlik
fényesen

az öregkor
kihordott
nemessége
ez

büszkén viselem



8 megjegyzés:

  1. J.P. Az a jó, hogy még viseled az ezüstöt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ezt nem értem, mi mást tehetnék? Jelzem neked mindig nagyon szép a frizurád!

      Törlés
    2. J.P. Örüljünk, hogy még élünk és létezünk, Te is én is!

      Törlés
    3. ja, vagy úgy, hát persze:)

      Törlés
    4. de tessék, ezt is megirtam, mág előtte! :
      az ősz hajszálak
      elvékonyodtak
      finomabbak
      könnyebben is kihullnak
      tudja a természet
      a távozás nüanszait
      s betartja a fokozatosság
      elvét is
      csak mindent
      lassan, szépen
      észrevétlen
      csinál
      de egyszer csak véget vet neki
      visszavonhatatlanul

      Törlés
  2. J.K. Majdnem mindig megsiratsz,ez nem ferr!❤💙

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. azért csak írd tovább amit gondolsz és érzel!❤💙

      Törlés