2018. január 15., hétfő

már tudom

már tudom milyenek a férfiak
és milyenek a nők
meg az öregek
és az ifjak
no és persze
a gyerekek
mind
már tudom
kivel hogy
kell
szót érteni
gyerekekkel mindig is
tudtam...
tán csak akkor nem
mikor magam is
még gyerek voltam
de most már tudok
öreg kortársakkal is

régebben
még ifjabban
az öregebbek
nem értették
esetlen
közeledésem
olykor
sopánkodó sajnálkozásom
suta segíteni akarásom
hárítva rossz néven vették
ki is nevették
már értem ezt is
nem kell sajnálni
senkit
amíg él
legfeljebb
ha kéne
szó nélkül
tenni érte
nem várni
hogy kérje
mert úgyse...
persze sokszor
egy beszélgetés
is segít...
egy igazi...

a nők
folyton szerelmesek
megférjesednek
gyereket nevelnek
dolgoznak hajszoltak
nincs rád idejük
meglehet
végighallgatni sem,
esetleg majd holnap
mert mai életük
annyi mindennel tele
tudod, te is átmentél
ezen
megértesz már
mindenkit és mindent
perszepersze
leginkább
a gyerekeket
hogy lassan
azzá válsz
magad is
de már
mindenen átmenő
s minden kort ismerő
második...

s mekkora kegyként
tudsz kommunikálni
egy kicsit
azzal is
ahonnan jöttél
s ahova mész el
a kortalan
s végtelen
mindenséggel






4 megjegyzés:

  1. Szokratesz szerint persze semmit...

    VálaszTörlés
  2. Egyszerre könnyed és mély gondolatokon szánt végig... Az életen...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugy érzékelem magam is mintha minel sulyosabbak a témaim annal könnyedebb formaban iródnak.kicsit. zavar is utólag...de hàt mily sekély a mélység és mìly mély a sekélység ...ahogy Kosztolanyi alteregoja mondja....

      Törlés
    2. ESTI KORNÉL ÉNEKE


      Indulj dalom,
      bátor dalom,
      sápadva nézze röptöd,
      aki nyomodba köpköd:
      a fájdalom.


      Az életen, a szinten,
      a fénybe kell kerengni,
      légy mint a minden,
      te semmi.


      Ne mondd te ezt se, azt se,
      hamist se és igazt se,
      ne mondd, mi fáj tenéked,
      ne kérj vigaszt se.
      Légy mint a fű-fa, élő,
      csoda és megcsodáló,
      titkát ki-nem-beszélő,
      röpülő, meg-nem-álló.


      Légy az, ami a bölcs kéj
      fölhámja, a gyümölcshéj
      remek ruhája, zöld szín
      fán, tengeren a fölszín:
      mélységek látszata.


      No fuss a kerge széllel,
      cikázva, szerteszéjjel,
      ki és be, nappal-éjjel
      s mindent, mi villan és van,
      érj el.
      Tárgyalj bolond szeszéllyel,
      komázz halál-veszéllyel
      s kacagd ki azt a buzgót,
      kinek a mély kell.


      Mit hoz neked a búvár,
      ha fölbukik a habból?
      Kezébe szomorú sár,
      ezt hozza néked abból.
      Semmit se lát, ha táncol
      fényes vizek varázsa,
      lenn nyög, botol a lánctól,
      kesztyűje, mint a mázsa,
      fontoskodó-komoly fagy
      dagadt üvegszemébe.
      Minden búvárnak oly nagy
      a képe.


      Jaj, mily sekély a mélység
      és mily mély a sekélység
      és mily tömör a hígság
      és mily komor a vígság.
      Tudjuk mi rég, mily könnyű
      mit mondanak nehéznek
      és mily nehéz a könnyű,
      mit a medvék lenéznek.
      Ó, szent bohóc-üresség,
      sziven a hetyke festék,
      hogy a sebet nevessék,
      mikor vérző-heges még,
      ó, hős, kit a halál-arc
      rémétől elföd egy víg
      álarc,
      ó, jó zene a hörgő
      kínokra egy kalandor
      csörgő,
      mely zsongít, úgy csitít el,
      tréfázva mímel
      s a jajra csap a legszebb
      rímmel.


      A céda életet fesd,
      azt, ami vagy te, tettesd,
      királyi ösztönöddel
      ismersz-e még felettest?
      Az únt anyag meredt-rest
      súlyát nevetve lökd el
      s a béna, megvetett test
      bukásait a szellem
      tornáival feledtesd.


      Hát légy üres te s könnyű,
      könnyű, örökre-játszó,
      látó, de messze-látszó,
      tarkán lobogva száz szó
      selymével, mint a zászló,
      vagy szappanbuborék fenn,
      szelek között, az égben
      s élj addig, míg a lélek,
      szépség, vagy a szeszélyek,
      mert – isten engem – én is,
      én is csak addig élek.


      Menj mély fölé derengni,
      burkolva, játszi szinben,
      légy mint a semmi,
      te minden.


      1933








      Törlés