mert minden... meg minden

"mert minden itt van, ami volt " (Hervay Gizella)

jó lesz mottónak az emlékiratomhoz , ha lesz

és addig is emlékeztetőnek a jelenlevő emlékekhez
ráadásul ő makói, és az emlegetett páll laji ismerős,
a makói művésztelepről, de már ő is velük lehet, odaát...
meg másokkal... közös ismerősökkel, a múltból, (kik jelen vannak mégis, mert minden....)

a múlt jelenlevőivel,,,

de hát ott nincs is se  itt se most... vagy csak az van  .


a teljes vers , mely itt marad velünk, és megidéz sokmindent, azt is ami nincs benne:

(fb-on találtam, egy ismerős tette föl... köszönöm neki is) (és ne szidja senki a fb-t , kincsek is teremnek ott, csak jól kell szelektálni... akár csak az élet valós terein):

Hervay Gizella: Utolsó levél Szilágyi Domokosnak

már fél tíz van és senki se jön
otthonról csak én megyek
de nélküled nem mehetek

írógépemen tulipán
és olyan egyedül vagyok
mint látók között a vakok

emlékszel mikor Páll Laji
csak mondta mondta a verseket
faltól falig és elesett

mikor a versekből kifogyott?
kihűlt a krumplipaprikás
és este lett és börtön a ház

a ház? a bolt: a kegyszerüzlet
csak loptuk a villanyáramot
az államtól mert nem adott

csak alhatatlan éjszakát
de lefeküdtünk mégis a földre
a villamosok mennydörögve

dühöngtek arrébb hat méterrel
és hat éve nem festett Páll Laji
nem tudtunk mit mondani

eladtunk kétméternyi könyvet
vettünk festéket ecsetet
és Laji négykézláb esett

úgy festett egyszerre minden képet
ahogy most rád gondolok
faltól falig mert rab vagyok

de dolgozom – ezt akarod?
ha kimoshatnám az ingedet
jaj úgy félek ha integet

a rendőr ha zebra mellé lépek
mindentől félek egyedül
és bántottalak – elkerül

árnyékod is – nem néz vissza
varrnék neked végtelen
délutánokat éjeket

elmennénk együtt Diósadra
néznénk hogy a kékiringó
szára mint a messze ringó

csillagokban a vérerek
és homlokodon most is lüktet
a pici ér a föld alatt tüntet

mert minden itt van ami volt
már fél tíz van és nem lehet
hogy nem halhattam meg veled!